Szent Anna és Szent Joachim ünnepe
( 25 értékelés )SZENT ANNA ÉS SZENT JOACHIM ÜNNEPE - JÚLIUS 26.
Az újszövetségi szent könyvek semmit nem mondanak a Boldogságos Szűz Mária
szüleiről. Néhány névvel találkozunk a rokonságból: Erzsébet és Zakariás, Szalóme
és Zebedeus, de e két szülő nevét nem tudjuk. Egy 2. századi apokrif könyv
mondja, hogy Mária édesanyját Annának, apját Joachimnak hívták, és a két név
jelentése figyelmet érdemel, mert Anna annyit jelent: "kegyelemmel áldott",
Joachim pedig: "Isten megvigasztal".
Az ünnep a 13.-14. században terjedt el Európában, annak az érdeklődésnek
következményeként, amellyel Krisztus emberi természete és emberi valósága felé
fordultak a hívők. Ez az érdeklődés a keresztes háborúkból visszatért lovagok
elbeszélései nyomán éledt föl, és kiterjedt Jézus szülőföldjére és rokonságára is.
Érhető, hogy az Üdvözítő nagyszülei iránti tisztelet is felélénkült.
Az ünnep dátuma egy templom fölszentelésének évfordulójából adódott. A régi
hagyomány ugyanis úgy tartotta, hogy Mária Jeruzsálemben született, és
szülőháza, Anna asszony háza a Bethesda-tó közelében állt. Az 5.-6. században e
föltételezett születési hely fölé bazilikát építettek, s ennek fölszentelési napja volt
július 26.
Szent Anna tiszteletéről Bálint Sándor a következőket írja: ,,A hazai Szent Anna-
tisztelet gazdagságát és színes változatosságát a kultusz sokrétűsége mutatja.
Kiváltságos patrónájaként tisztelte sok ügyében-bajában az asszonynép, de
tisztelték azok is, akiknek foglalkozása valamiképpen a gazdaasszonysággal,
asszonyi gondoskodással függ össze: a szövőmunkások, csipkeverők, seprűkötők.
Bálint Sándor - néprajztudós
Céhpatrónaként tisztelték az asztalosok azért, mert hajdanában az oltárszekrény
elkészítése a mesteremberek feladatai közé tartozott, márpedig Anna volt méltó
arra, hogy az élő tabernákulumot, Máriát a méhében hordozza... a kádárok is
tisztelték, nyilván abból a megfontolásból, hogy Jessze törzséből, Anna és Mária
méhéből sarjadt a Szőlőtő: belőle termett a megváltás bora, (a megváltó Vér)...
Védőszentje volt a bányászoknak is, nyilvánvalóan azért, mert ünnepének
evangéliuma a szántóföldön elrejtett kincsről, a drágagyöngyöt kereső kalmárról
szólt, és e hasonlatokat Szent Annára is lehetett vonatkoztatni. A barokk korban
Szent Anna külön tisztelt patrónája volt a haldoklóknak.''
A bizánci rítusban július 25-én ülik Szent Anna asszony halála napját, amely napon
Konstantinápolyban 550 körül templomot szenteltek a tiszteletére. Nyugaton a 12.
századtól terjedt el a július 26-i ünnep. V. Pius pápa 1568-ban eltörölte, de 1583-
ben ismét felvették a római naptárba, július 26-ra. Szent Joachimot 1584-től
március 20-án, 1738-tól a Nagyboldogasszony oktávája utáni vasárnapon, 1913-tól
augusztus 16-án ünnepelték. 1969-ben egy napra tették Szent Annával.
A legenda elbeszélése szerint Szent Anna szüleit Stolanusnak és Emerenciának
hívták, és Betlehemben éltek. Anna a Názáretben élő Joachimnak lett a felesége, s
mindketten Júda nemzetségéből és Dávid házából származtak. Húsz éve éltek már
együtt, de nem volt gyermekük. A vagyonukat három részre osztották: egy részt
maguknak tartottak meg, a másik részt a templomnak és a papoknak adták, a
harmadik részt pedig szétosztották a szegények között.
Gyermektelenségük fájdalmát tovább fokozta egy eset: a templomszentelés
ünnepére fölmentek Jeruzsálembe, és Joachim áldozati ajándékot akart felajánlani,
de egy Iszakár nevű pap visszautasította az ajándékot azzal a megokolással, hogy
bűnös kézből nem fogadja el. Joachim házasságának terméketlenségét ugyanis
bűnössége nyilvánvaló jelének látta.
Joachimot ez a megszégyenítés olyan érzékenyen érintette, hogy hazatérve
elhatározta: nem marad többé a városban, hanem elbujdosik az erdőkbe és a
mezőre a pásztorok közé. Nem sokkal később azonban megjelent neki Isten
angyala és megvigasztalta. Megígérte neki, hogy imádságaiért és alamizsnáiért
Anna gyermeket szül, mégpedig egy leányt, akit majd Máriának kell nevezniük. Az
angyal azt is megmondta, hogy a gyermek fogantatásától fogva telve lesz
Szentlélekkel. Szava igazsága mellé jelül azt adta, hogy Joachim menjen föl
Jeruzsálembe hálát adni Istennek, és a templomban, az Aranykapunál találkozni
fog a feleségével, akit ugyanígy angyali jelenés indít arra, hogy a templomba
menjen. Joachim és Anna az Aranykapunál találkoztak, boldogan elmondták
egymásnak a látomásukat, majd hálát adván Istennek, visszatértek otthonukba,
Názáretbe.
A jeruzsálemi Aranykapu
Anna az ígéret szerint fogant és megszülte a kislányt, akit Máriának neveztek el.
Joachim ezután hamarosan meghalt. Anna másodszor is férjhez ment egy Kleofás
nevű férfihoz, kitől ismét lánya született, és azt is Máriának nevezték. Kleofás
halála után Anna harmadszor is férjhez ment egy Salamon nevű férfihoz, akitől újra
leánygyermeket szült, és e harmadik lányt is Máriának nevezték el.
A legenda - az apokrif szerzőktől vett értesülések alapján - így részletezi Jézus
rokonságát: az a Mária, aki Anna második házasságából született, később Alfeus
felesége lett, és négy fiút szült: a fiatalabb Jakabot, Júdás Tádét és a Zelóta
Simont, akik Jézus apostolai lettek, valamint a Justusnak nevezett Józsefet, aki
Jézus tanítványa volt. A harmadik Mária, akit atyja után Szalóménak is hívtak,
Zebedeus felesége, Jakab és János apostol anyja lett.
Ezek az adatok természetesen nem fedik a történeti valóságot, de azt a hívő és
szeretettel teljes gondoskodást jelzik, ahogy a hagyomány próbálta értelmezni az
evangéliumokban is előforduló ,,Úr rokonai'' kifejezést.
A legenda azt is tudja, hogy Anna még élt, amikor a Szentcsalád Nagy Heródes
halála után visszatért Egyiptomból, és megláthatta a kicsi Jézust. Lelkét angyalok
vitték Ábrahám kebelére, s mikor az Úr Jézus fölment a mennybe, őt is a
mennyországba vitték.
Illyés Andrásnál olvasható Szent Anna legendája végén: ,,Amiképpen a víz annyival
tisztább, amennyivel a szép forráshoz közelebb meríttetik, úgy Szent Anna
annyival nagyobb tisztasággal részesült a jóságos cselekedetekben, amennyivel
közelebb volt a minden jóságos cselekedeteknek kútfejéhez, a Jézus Krisztushoz.
Ily kedves lévén azért Szent Anna asszony az Isten előtt, kérjük őt, legyen
szószólónk ő Szent Fölségénél, és minékünk nyerjen végig megmaradó szent
malasztot, hogy holtunk után mindörökké örvendezvén, dicsérhessük az Úristent a
mennyei boldogságban.''
Szent Anna Máriával (Jeruzsálem)
Istenünk, ki Szent Joachimot és Szent Anna asszonyt arra választottad, hogy tőlük
szülessék Egyszülött Fiad édesanyja, az ő közbenjárásukra kérünk, add meg, hogy
elnyerhessük az üdvösséget, melyet minden nép számára ígértél.
Forrás: A szentek élete - Diós István