Szent Benedek apát - Európa fővédőszentje

( 21 értékelés )

[sigplus] Kritikus hiba: A galéria forrásául szolgáló sztbenedeksír.JPG mappát nem egy alapmappához viszonyított relatív útvonallal adta meg.

SZENT BENEDEK APÁT - EURÓPA FŐVÉDŐSZENTJE - JÚLIUS 11.

Nursiai Szent Benedek (Nursia, 480 körül – Monte Cassino, 547. március 21.) a bencés

rend alapítója és regulájának kidolgozója. Szent Skolasztika ikertestvére. 1964-ben VI.

Pál pápa a nyugati szerzetesség alapítójaként és az európai szellemiség alakítójaként

„Európa védőszentjévé” nyilvánította.

{gallery}sztbenedek.jpg{/gallery}

Noricum tartományban született, előkelő szülőktől származott. Kezdetben Rómában

tanult, de megelégelte a világi hívságokat, és később egy Subiacóhoz közeli barlangba

vonult a világ elől. Itt három év után pásztorok találtak rá. Abban a korszakban élt,

amikor megszűnt a Római Birodalom, helyette létrejött a keleti gót állam, élén

Theodorik királlyal. 530 körül alapította meg saját kolostorát - a bencés szerzetesrend

anyakolostorát - Dél-Itáliában, Monte Cassino hegyén.

{gallery}montecassino.JPG{/gallery}

A Monte Cassino-i kolostor ma

Életrajzát I. (Nagy Szent) Gergely pápa írta meg "Dialógus" című művének második

kötetében. A szerző alapvetően időrendben, tematikus csoportosítás nélkül beszéli el

Benedek életét, szellemi fejlődését. Benedekkel megtérése után csodák történtek, ő

pedig küzdött a bűnös dolgok ellen. Pl.: a női kísértés elkerülésére csalánbokorba

ugrott, felismerte a neki szánt, mérgezett ételeket és italokat. A monostor

megalapítása után már ő lett a csodák forrása, de csodái nem térítő és nem is

gyógyító csodák. Benedek örökké harcolt a Sátánnal, ezért ő lett a tökéletes és

legyőzhetetlen szent példája. Ezenkívül ő a közösségi élet szentje is, hiszen

szerzetesként élve tette csodáit, a rendnek mutatott példát.

{gallery}sztbenedekdupla.jpg{/gallery}

Fáradhatatlanul munkálkodott: felügyelte egy tucat kolostorban a rendet, a kolostori

élet megszervezését és folytatását. A különböző kolostori szabályzatok ismeretében

és saját tapasztalatainak tudatában Nursiai Szent Benedek új szerzetesrendi

szabályzatot alkotott, mely annyira átfogó és meggyőző volt, hogy Nagy Szent Gergely

pápa és egyházatya (540-604) kötelezővé tette minden kolostorban, sőt, az egész

római egyházban is. Egyik legfontosabb műve a 73 pontból álló szerzetesi Regula.

A lélekről és a testről való gondoskodás vált a kolostorbeli gondolkodás és élet

központi céljává. A betegek ellátása volt a legfontosabb, de nem csak saját rendjük

tagjain kellett segíteniük, hanem mindenki máson is, aki bajával felkereste a

kolostort.

{gallery}sztbenedeksír.JPG{/gallery}

Szent Benedek sírja Monte Cassinon

Forrás: Wikipédia

Bővebben foglalkozhatnak a témával, ha erre a linkre kattintanak: