Rügyeket hajtottam, mint a szőlőtőke,
virágaim pompás gyümölcsöt termettek.
Anyja vagyok én a szép szeretetnek,
az istenfélelemnek, a beismerésnek és a szent reménynek.
(Sir 24, 23-24)
A „Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk...” kezdetű Mária-énekünk „boldog”
jelzője nem csak a latin „beata” egyszerű fordítása. A XIII. században „gazdag”
jelentése volt e szónak; a múlt század végén pedig az áldott állapot jelzésére is
használták.
Szent István királyunk halála előtt elmerülvén a gondban, hogy kire maradjon
halála után az ország, a nép s az egyház vezetése, védelme, 1038.
Nagyboldogasszony napján Szűz Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát.
Őseink ezt a felajánlást szent örökségként adták tovább nemzedékről nemzedékre.
A Mária és hazánk népe közötti élő kapcsolatot a Szent István halálát követő belső
villongások sem tudták elhomályosítani. Magyarok Nagyasszonya tisztelete Szent
László király uralkodása idején új virágzásba borult. Tatárral, törökkel szemben
egyaránt Jézus és Mária nevét kiáltva védték életüket, hitüket és övéiket a
középkori magyarok. 1693-ban I. Lipót király a török alóli fölszabadulás emlékére,
hálája jeléül megismételte az ország Szent István-i fölajánlását Máriának.
Vaszary Kolos Ferenc (1832-1915)
Vaszary Kolos bíboros, prímás kérésére a Szentszék is elismerte a Mária-tisztelet
nemzeti jellegét, s XIII. Leó 1896-ban külön ünnepet engedélyezett október
második vasárnapjára. Szent X. Piusz az ünnepet október 8-ra tette.
1980-ban II. János Pál pápa október 8-án a Szent Péter-bazilika altemplomában a
Magyarok Nagyasszonya tiszteletére kápolnát szentelt.
A Napba öltözött Asszony ábrázolásából bontakozott ki a Patrona Hungariae
jellegzetes ikonográfiája, amelyen a Szűzanya fejére a tizenkét csillagú korona
helyett a magyar Szent Korona, a karján ülő kis Jézus helyébe az országalma,
Mária másik kezébe pedig az ország jogara, kormánypálcája került – olvashatjuk
Bálint Sándor Ünnepi kalendáriumában.
A Szent Péter-bazilikában található Magyarok Nagyasszonya-kápolna
Mi, magyarok elsőként, ám nem egyedül tiszteljük nemzeti Patrónánknak a
Boldogságos Szűz Máriát: Bajorországban 1620-ban, a fehérhegyi csata után
kezdték nemzeti patrónaként tisztelni Máriát, s 1916-tól ünneplik; Franciaországot
XIII. Lajos király ajánlotta Máriának 1638-ban, és Nagyboldogasszony napján
emlékeznek rá; Ausztriát III. Ferdinánd ajánlotta föl Máriának 1647-ben, december
8-ára helyezve ünnepét; Lengyelország Királynőjévé János Kázmér király
nyilvánította 1656-ban; 1754-ben a Mexikói Alkirályságot, 1821-ben Mexikót, 1910-
ben egész Latin-Amerikát a Szűzanya oltalma alá helyezték, XIII. Leó adta
jóváhagyását ahhoz, hogy a Szűzanyát Katalónia és Dél-Ázsia Patrónájaként
tiszteljék; valamint hogy az angol püspökök 1893-ban fölajánlják Angliát, melyet
attól fogva Mária hozományának tartanak.
Részlet Prohászka Ottokár püspök egy beszédéből:
„Magyarország kis sziget idegen népáradatban, hullámok csapdossák; aggodalmak,
remények járnak fölöttünk... Kilencszázados történetünk verőfényében éppúgy,
mint mély árnyaiban ott látom alakját, amely az égből leszáll, s megáld; hallom
nevét, amely a királyok és hősök nevei mellett és fölött hangzik, mint angyalének;
ez az alak, ez a név: Mária. Szent István neki ajánlja föl életének esthajnalán a
koronát, hogy valamint neki esti csillaga volt, úgy nemzetének hajnalcsillaga
legyen; neki adja át népet, hogy Nagyboldogasszonya, Úrnője legyen.
Bory Jenőné: Prohászka Ottokár
Nagyboldogasszony ... hitünknek asszonya. Az a kereszténység hódította meg a
magyart, amely a Szent Szűz alakjával, tiszteletével és szeretetével köszöntött be
a világba. Az az evangélium hódította meg a magyart, amely az angyal
köszöntésével kezdődik, amely a Szent Szűz alázatával lép a világba, és amelynek
első híve a Szűz, boldog, aki hitt. Hatalmas méltóságából s belső kitűnőségéből
(Szeplőtelen, kegyelemteljes, páratlan Szűz, mennybe fölvitt) folyik, ő valóban
királyi lélek: Istenhez legközelebb, frigy szekrénye; szívébe vette bele magát az
Úr; szeretetét anyai tejjé, bánatát istenanyai könnyé forralta. Őt szereti az Úr
leginkább... Légy a mi Úrnőnk új századokra, hogy míg Istent keressük, általad
megtaláljuk...
Nagyboldogasszony ... a magyar nép hivatásának őrangyala.”
Forrás: Magyar Kurír