A Lévi nemzetségéből, Betlehemből származó Mátyás nagy tudós volt. Az áruló
Júdás helyébe választották sorshúzás és isteni jeladás után. Apostollá választása
utáni életéről eltérőek a legendák. Némely írások szerint Macedóniába ment
prédikálni, és itt az ördög vakító mérget itatott vele, de ez nem ártott neki. Miután
még másokat is meggyógyított, az ördög javaslatára – aki csecsemő képében jelent
meg a népnek – tömlöcbe vetették és megkínozták. A börtönből Jézus szabadította
ki, hogy tovább hirdesse az Igét. Mikor az emberek nem hittek neki, megmondta,
hogy a pokolra fognak szállni, ami rögtön meg is történt. Ezt látva a többiek mind
megtértek, és ettől kezdve mindenki hitt Mátyásnak. Ezeken a részleteken kívül az
apostol életéről és működéséről nem sokat lehet tudni, csak más apostolok
legendáiból ruháztak rá bizonyos történeteket. Halálának módjáról is eltérő
variációkat lehet olvasni: egyes változatokban karddal vagy bárddal lefejezték,
mások szerint megfeszítették.
Ereklyéit Ilona császárné a 4. században Trierbe vitette. Még ma is tiszteletben
részesítik ott a Szent Mátyás apátság bazilikájában. A tizenkettedik apostol,
Mátyás sírja őrzésének dicsőségét azonban magának igényli a római Santa Maria
Maggiore-bazilika és a padovai Santa Giustina is. Rómában a 11. századtól február
24-én ünnepelték Mátyást, mert a Jeromos-féle martirológium ezen a napon
emlékezik meg róla. Mivel ez a böjti időbe esik, 1969-ben áttették május 14-re.
Így a világegyházban május 14. Szent Mátyás ünnepe, a magyar naptárban
azonban meghagyták a február 24-i dátumot.
A Trierben található Szent Mátyás apátság bazilikája
Mátyás apostol önálló középkori ábrázolását nem ismerjük, de az apostolok oltárán
szerepel. Ikonográfiai jelvénye leggyakrabban a bárd, a szekerce.
A szent magyarországi kultuszának az Árpád-korban még nincs nyoma, okleveleken
a 14. században kezd keltezésként szerepelni. Hazai tiszteletének kialakulása a
középkori aacheni magyar zarándoklatokkal függ össze. A magyar zarándokok
mindig útba ejtették Trier városát, hogy megtekintsék a szent relikviáit, és
hazatérve terjesztették Szent Mátyás tiszteletét.
A szent és a név magyarországi népszerűségét Mátyás király is nagyban növelte. A
szentek nevei mindig is kedveltek voltak, hiszen a kisgyermekek nem kaphattak
pogány nevet. Ha mégis azt adtak nekik, akkor azt a keresztény nevet kapták,
amelyiknek születésük napján épp az ünnepe volt. Így ez lett a gyermek
védőszentje.
Szent Mátyás szarkofágja a trieri bazilikában
Mátyás napja az 1493-as esztergomi zsinat óta parancsolt ünnep. Bár az idők során
ezen ünnepek közül sokat eltöröltek, a napokhoz kötődő hiedelmek és
hagyományok a nép körében tovább éltek.
Az emberek képzelete Mátyás apostol ünnepe és a közeledő tavasz között
kapcsolatot teremtett, így lett a szent Jégtörő Mátyás, mert az ő szekercéje töri
meg a jeget, a tél hatalmát. Sok népi hiedelem és szokás ezzel kapcsolatos.
Szokás mondani, hogy "Mátyás feltöri a jeget; ha nem talál, akkó csinál; ha meg
talál, akkó ront". Ha Mátyáskor még fagy, akkor a jégtörő éleztetni adta a
csákányát. Az apostol ezen a napon osztja ki a sípokat a madaraknak, hogy újra
énekeljenek. A Mátyás-napi időjárásból lehet jósolni az éves termésre,
tojásszaporulatra. A hideg idő jó termést jelent, a szeles pedig kevés tojást. Egyes
vidékeken a Mátyás-napi libatojást megjelölték, vagy nem is költették ki, mert úgy
tartották, hogy az e tojásból kikelt liba szerencsétlenséget hoz, de lehet, hogy
hibás, vagy nyomorék lesz. Ha Mátyáskor esik, akkor a jég elveri majd a termést, a
szőlő savanyú lesz. Mátyás apostol az ácsok, a mészárosok és a halászok
védőszentje. A halászok, ha ezen a napon bárminemű halat fogtak, azt Mátyás
csukájának nevezték, és ez egész évre szerencsét jelentett, bő zsákmányban
reménykedhettek.
Az időjárási regulákon kívül Szent Mátyás néhány kalendáriumhoz kötött
történetnek is hőse. "Mátyás, Gergely két rossz ember". A hagyomány szerint az Úr
Mohácsra küldte Mátyást jeget törni, a szekcseiek azonban megállították, és
pálinkával leitatták. Ezután a szent visszafordult, és elmaradt a jégtörés. Aztán
Isten Gergelyt küldte el, akit viszont a báriak borral itattak meg. Végül Józsefet
küldte el az Úr, és ő baltájával meg is törte a Duna jegét.
Forrás: codteainfo.hu