A karácsony az Ige megtestesülésének misztériuma. Megünnepeljük, hogy Isten
testet öltött, belépett az általa alkotott világba azért, hogy vállalja az emberi lét
nehézségeit, és megemlékezünk arról, hogy a jászolba fektetett betlehemi gyermek
számunkra a régen várt Megváltó.
December 24-e, szenteste, a karácsony böjtjének estéje, amikor a meghitt családi
együttlétben beteljesedik az ádventi várakozás. Az éjféli mise a karácsony ünnepének
első szentmiséje, amely a Fiú, a megtestesült Ige földi születését ünnepli és hogy a
Megváltó megújítja a világot.
A karácsony ünnepéhez különböző szokások kapcsolódnak, mint a betlehemezés és a
karácsonyfa-állítás. A betlehemezés Jézus születésének, a Betlehemben történteknek
megjelenítése, dramatikus játék. Legrégibb betlehemes játékaink a 17. századtól
maradtak fenn. Főbb jelenetei a szálláskeresés, amelyben a várandós Mária és József
szállást keresnek, illetve a pásztorjáték, aminek főszereplői a pásztorok, akiknek az
angyal hírül adta a Megváltó születését, és akik elmentek az újszülött Jézushoz, hogy
neki ajándékot vigyenek.
A karácsonyfa Isten ajándékozó szeretetének szimbóluma. Örökzöldje az
örökkévalóságra, háromszög-formája a Szentháromságra utal, ágai a keresztet idézik.
A karácsonyfa gyertyái a született Világosságnak, díszei pedig az örök dicsőségnek
jelei. A fa tetején a karácsonyi csillag azt fejezi ki, hogy a karácsonyfát állító ember
otthona ugyanaz a betlehemi barlang lett, mely fölött megállt az újszülött Jézusra
mutató csillag.
December 25-e, karácsony, a család bensőséges ünnepe. A családtagoktól körülvett
karácsonyi asztal a hívő ember számára az oltár jelképe és a család egységének és
összetartozásának is szimbóluma.
Az ünnep alkalom arra, hogy felismerjük és elfogadjuk Isten minden embert megérintő
szeretetét, amely átragyog a betlehemi éjszaka ridegségén és meghitté változtatja
azt.
Forrás: uj.katolikus.hu