Július / A Szent Vér kultuszának története

[sigplus] Kritikus hiba: A galéria forrásául szolgáló grál.jpg mappát nem egy alapmappához viszonyított relatív útvonallal adta meg.

A Szent Vér kultuszának története

A hagyomány szerint a Golgotán fölfogták és áhítattal őrizték a Krisztus oldalából

folyó Szent Vér egy részét. Nagy Károly ideje alatt egyéb Krisztus-ereklyék mellett,

azt a drágakőedényt is Nyugatra hozták Jeruzsálemből, melyben a Szent Vért

őrizték.

{gallery}grál.jpg{/gallery}

Az átlényegülésről folyó 12-13. századi teológiai viták hatására növekedett

az Oltáriszentség kultusza, amelyet elősegített Lüttichi Szent Julianna látomása és

1264-ben a bolsenai mise, amikor a konszekrált ostya vérezni kezdett. Vérző

szentostyákról a 13.-14. században, a katolikus világ sok helyéről, főleg bajor

területekről van adatunk. Hatásukra IV. Orbán elrendelte az Úrnapja ünnepét.

A Szent Vér saját ünnepe Magyarországon augusztus 8-a volt. A helyi jelentőségű

ünnepet IX. Pius pápa 1849-ben az egész Egyház számára előírta július 1-re.

{gallery}piusIX.jpg{/gallery}

Ezután július a Szent Vér hónapja lett, Szent Vér-ájtatosságokkal.

Búcsújáró helyeink között Szent Vér-ereklyével bírt Pécs, Vasvár, Győr, Kassa,

Szeged, Ludbreg (Horvátország), Garamszentbenedek és Báta.

{gallery}vérereklye.JPG{/gallery}

A Szent Vér ereklye Ludbregben