Június / Jézus Szíve - a megváltó szeretet szimbóluma

[sigplus] Kritikus hiba: A galéria forrásául szolgáló jézusszív.jpg mappát nem egy alapmappához viszonyított relatív útvonallal adta meg.

Jézus Szíve, mint szimbólum

A Jézus Szíve tisztelet dogmatikai megalapozása a Szentírásra megy vissza és a

hagyomány adataira támaszkodott. Jézus kereszten átszúrt szíve a megváltó

szeretet szimbóluma. Ahogy Pál apostol arról beszélt, hogy ne szomorítsuk meg

Isten lelkét, úgy lehet szó Jézus engeszteléséről is.

{gallery}jézusszív.jpg{/gallery}

A Jézus Szíve tiszteletben magát az Istenembert, magát Jézust ünnepeljük, de úgy,

ahogy szívének szeretetét kifejezte. A személyes egység révén Jézus egész

embersége az isteni személy kifejezője.

Az egyházi dokumentumok szerint a szív nem pusztán jelképe Jézus szeretetének,

hanem valóságos emberségének kifejezése, melyet áldozatul adott értünk. A

Szentírásban és a hagyományban a szív nem lélektani, hanem az egész embert

kifejező fogalom, olyan ősfogalom, amely egyszerre fejezi ki a testi és a lelki

valóságot. A testben megnyilvánuló személyesség belső központja, ahol a

személyes elhatározások és a külső kapcsolatok megszületnek.

Amikor Jézus szeretete helyett a szívét tiszteljük, akkor az elvont fogalom helyett

a konkrét valóságra hivatkozunk, és ez egyúttal eszünkbe idézi a megtestesülés

titkát is. A szívben nemcsak Jézus emberi, hanem istenemberi szeretetének is

jelképét látjuk, amely egyszerre tükrözi az Atya iránti és az emberek iránti

szeretetet.

 A Jézus Szíve tisztelet megnyilatkozási formái: az engesztelés, a viszontszeretet,

Krisztus követése és önmagunk fölajánlása. Az engesztelés lényegében

bekapcsolódás abba az engesztelésbe, amelyet Jézus mint főpap az Atya elé visz,

de az ellene elkövetett sértés jóvátétele is. Önmagunk fölajánlása azt fejezi ki,

hogy egyesülni akarunk a szeretettel, mellyel Isten szerette a világot, és minden

fáradozásunkat, munkánkat, szenvedésünket ennek érdekében tesszük és viseljük.

Kerülni kell, hogy az ájtatosság elszakadjon a teljes Istenembertől, és csak a

szívre, mintegy jelképre irányuljon.

Szent Margit volt az első, aki a Szent Szív különös oltalmába ajánlotta magát.

E fölajánlást később egészen napjainkig jámbor egyének és közösségek, városok és

nemzetek követik. XI. Pius pápa (1922-39) az Egyházat is Jézus Szíve oltalmába

ajánlotta.

{gallery}11pius.jpg{/gallery}

XI. Pius pápa