Június / II.János Pál Jézus Szent Szíve iránti tiszteletéről

( 15 értékelés )

II.János Pál Jézus Szent Szívének tiszteletéről

„Krisztus szívének misztériuma már fiatal korom óta szólt hozzám” - mondta

II. János Pál pápa péteri szolgálata kezdetén. Már, mint krakkói metropolita érsek

nagy jelentőséget tulajdonított Jézus Legszentebb Szíve liturgikus ünnepének.

1965-ben főegyházmegyéje híveihez intézett körlevelében így írt: „Jézus

Legszentebb Szívének tisztelete lehetővé teszi, hogy sajátos kapcsolatot

létesítsünk az Isteni Mester Személyével, mindazzal, ami Ő benne olyan

csodálatosan emberi.”

 

Bíboros korában is számtalanszor arra buzdította a híveket, hogy terjesszék és

mélyítsék el Jézus Szent Szívének tiszteletét, mivel a világnak érzékeny, nyílt és

nagylelkű emberekre van szüksége, akiknek példaképe Krisztus Szíve. 

Pápasága több, mint 26 éve során II. János Pál rendkívül sokat tett azért, hogy az

egyházban megújuljon, és ismertté váljon Jézus Szent Szívének tisztelete.

Hosszabban foglalkozott ezzel a témával Redemptor hominis és Dives in

misericordia c. enciklikáiban, Apostoli buzdításaiban, papokhoz, szerzetesi

elöljárókhoz írt leveleiben, utazásai során mondott homíliáiban. Nagy visszhangot

váltottak ki azok az elmélkedései, amelyeket 1985-86-ban tartott a vasárnap déli

Úrangyala elimádkozásakor, gondolatait a Jézus Szíve litánia egy-egy fohászához

fűzve, amely a maga nemében ennek az imának egyetlen teológiai kommentára.

II. János Pál pápa 2004-től Jézus Szívének ünnepét a Papok Megszentelődésének

Világnapjává tette. A megszentelődés az a folyamat, amikor Isten életét öltjük

magunkra. Az életszentség Istenhez való hasonlóság Jézus Krisztus követésében,

ezért nekünk az ő belső életét kell magunkra öltenünk. S ezt jelenti Jézus

Szívének tisztelete. A régiek tudták, hogy Jézus Krisztusnak kívül ábrázolt szíve őt

magát jelenti – ”belülről”. A Jézus Szíve-tisztelet sürgeti, hogy akarjak „a pap és

Jó Pásztor Krisztus szeretetével és érzületével összhangban élni; azzal a

szeretettel, mellyel Ő szereti az Atyát a Szentlélekben, és szereti az embereket

egészen addig, hogy életét adja értük.”