Szent Sír-bazilika

( 14 értékelés )

A jeruzsálemi Szent Sír-bazilika

A római uralom elleni felkelés elfojtása után, Krisztus után 70-ben Titus császár

seregei porig rombolták a várost, majd Hadrianus hatvan-hetven év múltán egy új,

pogány várost építtetett a romokon, melyet Aelia Capitolinának nevezett el, hogy még

régi neve se maradjon fenn.

Ennek ellenére a kereszténység hűségesen megőrizte a Jézusra vonatkozó emlékeket.

Elsősorban a Szent Sírt, ahová Jézust temették, és amely feltámadásának színhelye

is, vagyis az üdvözítő áldozat beteljesedésének helyszíne.

Már az apostoli időkben fölkeresték a keresztények a Golgota szikláját és a közeli

sírfülkét, amelyben az Úr holttestét elhelyezték. Az egyház, az emlékezet megőrizte

ezeket a helyeket. Hadrianus császár később pogány szentélyt emelt a sír fölé. Meg

akarta szüntetni az ott kialakult kultuszt - de inkább megőrizte ezzel a szent helyet,

és hitelesítette azt az utókor számára. Romboló igyekezete bizonyítja, hogy a

keresztények száz évvel Krisztus halála után ezt a helyet vallották a feltámadás

színhelyének.

Nagy Konstantin édesanyja, Szent Ilona 325 táján indult a Szentföldre, hogy felkeresse

az Üdvözítő lábnyomait, az apostoli idők emlékhelyeit. A hadrianusi szentély helyére

ekkor öthajós keresztény templomot építtetett - amelyből sajnos nagyon kevés maradt

meg napjainkra: a háborús pusztítások, majd a "keresztes építkezések" miatt.

A sírkamra, ahová Jézus testét eltemették, korábban elhagyott kőbánya volt, egyes

jeruzsálemiek itt alakíttatták ki temetkezési helyüket. Amikor Konstantin császár

építészei ki akarták emelni környezetéből Jézus sírját, akkor lebontották a domboldal

többi részét, egy kőtömbben őrizték meg azt, ami megmaradt, és egy kör alakú,

oszlopos-kupolás építménnyel vették körül, amelyet Anasztazisznak neveztek, ami

annyit jelent: feltámadás. 

Kétezer év óta ez a hely a húsvéti emlékezés középpontja a keresztények számára. Az

építménynek csak az alapjai maradtak meg, a mai Szent Sír-bazilika a keresztesek

idejében épült. Az évszázadok alatt szinte áttekinthetetlen konglomerátum lett: a

kisebb-nagyobb termek és kápolnák több emelet magasságban torlódnak egymásra és

egymás mellé, szigorúan felosztva a különböző keresztény egyházak között.

A Koponyák hegye ma egy alig öt méter magas sziklatömb, amelyet faragtak-

alakítottak az évszázadok során, de eredetileg is legfeljebb kétszer ilyen magas

lehetett. Ezt tehát bele lehetett foglalni a Szent Sír fölé emelt nagy épülettömbbe - a

sír és a szikla távolsága nem több ötven méternél. A Golgota sziklája a mai bazilika

emeletének számít.

A bazilika nagyobbik kupolája alatt egy 1810-ben épült barokk kápolna áll, amelyet az

orosz ortodoxok építettek azután, hogy az előző leégett. A zarándok hosszas

sorbanállás után juthat be ide. Előbb egy kis előcsarnokba lép, ez az Angyalok

kápolnája, itt egy oszlopra helyezett kőtöredék látható, amely a hagyomány szerint a

Jézus sírkamráját lezáró kőnek egy darabja.

A sírkamra alig négy négyzetméter alapterületű. A márványburkolatú szentélyben a

katolikusok, az ortodoxok, az örmények és a koptok - a kialakított szokásrend szerint -

mutatják be a maguk szertartása szerinti legszentebb liturgiát. A díszítésben is

keverednek az eltérő hagyomány- és ízlésvilág elemei.

A hosszanti falnál áll az oltár, egy márvánnyal borított kőpadka: a hagyomány szerint

erre fektették Jézus Urunk testét.

Az elmúlt évtizedek ásatásai során kutatták a kápolna talaját. A Golgota sziklájában

találtak egy olyan mélyedést, amelybe beleállíthatták a keresztet, és olyan kifaragott

köveket is leltek, amelyekkel rögzíthették a keresztet.

Látható egy repedés is, amelyről az evangélista ír. Hogy éppen Jézus halálakor repedt-

e meg a szikla, azt nem tudhatjuk, de egy gyönyörű teológiai gondolatra utal: arra,

hogy Jézus kiömlő vére a szikla repedésén át jutott le a mélybe, Ádám sírjához, és

mosta tisztára az első embert - erre utal a feszületeink tövében elhelyezett koponya -

és annak leszármazottait, vagyis az emberiséget. A Golgota-kápolna alatt, a

földszinten kialakított Ádám-kápolna a jámbor legenda szerint azon a helyen áll, ahol

az első embert eltemették...

A konstantini bazilikából megmaradt és ma is látogatható Szent Ilona-kápolnához

hosszú lépcsősor vezet le, ennél is mélyebben pedig ott az a ciszterna, amelyben a

hagyomány szerint Ilona megtalálta Krisztus keresztjét. Ez hitelesítheti számunkra,

hogy valóban itt történt a megfeszítés és a feltámadás, hogy innen indult ki a kereszt

kultusza, persze a Szent Kereszt megtalálásának legendája ugyanannyira

bizonytalanná is teheti az embert: honnan tudhatta Ilona, hogy a sok kereszt közül -

a Golgota volt a kivégzések helye, és a keresztre feszítés igen gyakori volt a

halálbüntetések sorában -, vagy akár csak az evangéliumi leírásban szereplő három

kereszt közül bizonyosan az Úrét találta meg? Csak annyi bizonyos, hogy azt a

keresztet Konstantin édesanyja mélységesen tisztelte, küldött belőle egy darabot

fiának, a császárnak, és díszes tartóban őriztette ezen a helyen - a Szent Sír fölé

emelt kápolna, az Anasztazisz és a Martyrion-bazilika között álló sziklán, a Golgotán,

amelybe akkor lépcsőt faragtak és díszes kerítéssel vettek körül.

Kialakíthatjuk a saját álláspontunkat, vagy elfogadhatjuk másokét minderről. 

De ez a hely az áldozat és feltámadás helye, ahol és ami által bizonyosan és örökre

megváltozott az életünk. Persze, közben álmélkodhatunk azon, miként borítja be a

valódit a vallások és egyházak évszázados vetélkedése, hány réteg rakódott rá -

ebben az estben talán a legkézzelfoghatóbban – még egymásra tapasztott kápolnák

formájában is.

A Szent Sír-bazilika használatán  egy 1757-es felosztás szerint a görög ortodox, az

örmény ortodox és a római katolikus egyház is folyamatosan vitázik, illetve abban

szintén saját jogát érvényesítené az etióp, a kopt, és a szír ortodox egyház is.

Csodálatos képanyagot találnak a szent helyről, ha ide kattintanak!

Forrás: parokia.hu

Fontos információ, hogy elindult a jeruzsálemi Szent Sír-bazilika új honlapja! 

A négynyelvű weboldal (olasz, angol, spanyol, francia), melyet a szentföldi kusztódia

március 12-én mutatott be, megújult grafikával, friss tartalommal, gazdag

fotógalériával jelent meg. Az érdeklődők rövid, magyarázó szövegekkel kísért virtuális

körsétát is tehetnek a bazilikában. A honlapon az idei jeruzsálemi húsvét is követhető

a Ferences Média Központ videófelvételein keresztül. A különböző rovatok bemutatják

többek között a bazilika történetét, a templom belsejében őrzött keresztény

emlékeket. A lelkiség rovatban a feltámadásig vezető evangéliumi részletek olvashatók

és a húsvét ünnepéről láthatók felvételek. A tanúságtételek rovatban az előző korok és

a mai zarándokok írásai és művei ismerhetők meg.

A Szent Sír-bazilika honlapja egy tágabb projekt első lépése: célja a kegyhelyek

honlapjainak megújítása, főként a Szentföldre látogató zarándokok tájékoztatására. A

következő három hónapban elindulnak a kafarnaumi, a getszemáni, a Jézus

születésének és az angyali üdvözlet szent helyeinek honlapjai is!