A Győri Bazilika
( 21 értékelés )[sigplus] Kritikus hiba: A galéria forrásául szolgáló győrbaz.jpg mappát nem egy alapmappához viszonyított relatív útvonallal adta meg.
A Győri Bazilika
{gallery}győrbaz.jpg{/gallery}
A győri bazilika a győri római katolikus egyházmegye székesegyháza, Győr legősibb
részén, a Rába és a Duna összefolyásánál fekvő Káptalandombon található, a
Püspökvárral szemben. A Püspökvár mellett Győr legősibb és legjelentősebb műemléke.
Itt őrzik Magyarország egyik kiemelkedően fontos nemzeti ereklyéjét, Szent László
hermáját.
A székesegyház alapítása Szent István király nevéhez fűződik, aki a győri püspökséget
is megalapította. Első formájában román stílusban épült a 11. században, ebből a korból
csak a templom apszisa maradt fenn napjainkig. A tatárjárás után gótikus stílusban
épült újjá, ekkor felmagasított szentélyt és altemplomot kapott. A 15. század elején a
jobb oldali hajó mellé Héderváry János kápolnát építtetett, itt őrzik ma a Szent László-
hermát. A század második felében megkezdték az egész templom gótizálását, melyet az
1480-as években Nagylucsei Orbán püspök fejezett be. Ezt a kéttornyú templomot
Bonfinius, Mátyás király udvari történésze rendkívül fényes székesegyházként
jellemezte.
A 16. század első felében, különösen a törökök 1529-es győri megjelenése után
nagyon megrongálódott, egyik tornya ledőlt. A másik tornyot az 1580-as években
villám pusztította el. Ekkoriban a székesegyház egy részét katonai raktárként
használták, az 1594-98 közti török megszálláskor pedig erődnek rendezték be. Az
északi hajót feltöltötték egészen az ablakok magasságáig ágyúállásoknak, a
Káptalandomb Duna felőli oldalának védelmére. A déli oldal sekrestyéjét, valamint
a Héderváry-kápolnát lőszerraktárként használták, a templom többi része istállóként
szolgált. A teljesen tönkrement székesegyházat Draskovich György megbízásából
Giovanni Battista Rava olasz építész tervei alapján kezdték átépíteni. A kora
barokk stílusú átalakítás 1639-45 közt zajlott. A templom jelenlegi, copf stílusú tornya
az 1680-as években készült Széchenyi György püspök megbízásából. A 17. század végén
és a 18. század elején elkészültek a székesegyház barokk oltárai. A templombelső
végleges kialakítását Hefele Menyhért tervei alapján fejezték be az 1780-as években.
Maulbertsch ekkor készítette a falakat és a mennyezetet borító pompás freskókat.
A 19. század elején a torony ledőléssel fenyegetett, ennek megakadályozására 1823-
ban nagy felületű klasszicista támasztófalat építettek elé. Az 1969-ben kezdett
régészeti ásatás és műemléki kutatás során tárták fel, és állították helyre a templom
eredeti, román kori apszisát. A székesegyházat II. János Pál pápa 1996- os győri
látogatása során emelte Bazilika minor rangra.
{gallery}győrbazbel.jpg{/gallery}
A keleti tájolású háromhajós bazilika klasszicista homlokzatán nagyméretű félköríves
ablakok találhatók, felül timpanon, sarkain vázák, mögötte a torony copf sisakjával. A
főbejárat bronzkapuját Schima Bandi, győri iparművész készítette 1938-ban. Az épület
déli oldalához gótikus kápolna, a Héderváry-kápolna csatlakozik. A nyugati oldalon a
székesegyház eredeti, román kori apszisa látható.
A bazilika belső tere, melyet két oszlopsor választ szét három hajóra, impozáns
látványt nyújt. A belső térkiképzés a 17. századi átalakítást tükrözi. A négyszögletes
oszlopok gótikus pilléreket rejtenek magukban, ezeken nyugszik mindhárom hajó fiókos
dongaboltozata. A szentély boltozatán Maulbertsch 1772- ben készült
mennyezetfestményén a magyar szentek hódolata látható.
{gallery}győrbazf.jpg{/gallery}
A magyar szentek megdicsőülése - Maulbertsch freskója
A mennyezet hat fiókboltozatának falsíkján a képek ó- és újtestamentumi témákat
ábrázolnak. Az oszlopokkal keretezett főoltárépítményt Hefele Menyhért tervezte, az
oltárkép Maulbertsch munkája: Mária mennybemenetelét ábrázolja. A főoltár két oldalán
és a szentély stallumai feletti nyílásokban aranyozott barokk szobrok állnak.
{gallery}győrbazolt.jpg{/gallery}
Kétoldalt kanonoki stallumok húzódnak, faragott, aranyozott díszítéssel, a 18. század
második feléből származnak. A bal oldalon levő püspöki trón kárpitja Mária Terézia
számára készült, a trónt Zichy püspök vásárolta meg.
Felette a székesegyház alapítását ábrázoló grisaille (fehér-fekete színnel festett kép)
látható, a szemben lévő falon pedig Szent László vízfakasztó jelenete. A hajó
mennyezetén lévő freskó, mely Krisztus színeváltozását ábrázolja, Anton Franz
Maulbertsch legnagyobb alkotása.
A szentélyt a hajótól elválasztó márványkorlát végeinél két domborműves fekete oltár
van. Értékes és ritka műalkotások, a barokk művészet kiváló példányai. A copf márvány
szószéknek díszes feljárója és barokkos hangvetője figyelemre méltó. A hajóban szépen
faragott rokokó tölgyfa padok sorakoznak. A belső teret harmonikusan zárja le a kórus,
aranyozott faragványokkal keretezett orgonaszekrényét angyalok díszítik. Az északi
mellékhajó legfőbb látnivalója az 1655-ben Írországból hozott "Vérrel Könnyező Szűz
Mária" kegykép.
{gallery}győrbazkönny.jpg{/gallery}
A szentély jobb oldalán két mellékoltár van, Szent Anna és a Három királyok
tiszteletére. A szentély jelenlegi zárófala mögött van a román kori apszis korabeli
falfestményével.
A déli mellékhajó két pompás mennyezetképe közül az egyik Maulbertsch műve, a
másik valószínűleg egyik tanítványáé. Az oltárok Hefele Menyhért tervei alapján
készültek. Az oszlopos kiképzésű főoltár Szent István vértanú megkövezését ábrázolja,
valószínűleg Paul Troger alkotása. A bal oldali két mellékoltár Szent Józsefé és a
Fájdalmas Szűzé. A szentélyrész déli falán látható Maulbertsch-kép Krisztust ábrázolja a
kereszten. Itt van még egy művészi kiképzésű keresztelőmedence. A hajót Mattioni
Eszter stációképei díszítik.
{gallery}győrbazherm.jpg{/gallery}
A déli mellékhajóból juthatunk az 1404-ben épült gótikus Héderváry-kápolnába. A
színes ablakokat Árkainé Sztéhlo Lili készítette. Itt őrzik hazánk legértékesebb
ötvösművészeti remekét, egyben kiemelkedően fontos nemzeti ereklyénket, a Szent
László hermát. Az aranyozott ezüstből készült fejrészt III. Béla idején Dénes mester
készítette. A hermát a 14. században restaurálták, ekkor a régi mellrészt
megnagyobbították és sodronyzománcúvá alakították. 1600-ban Prágában készült a mai
hengernyak, és itt illesztették rá a nyakgyűrűt erősítésül. Az eredeti négyágú gótikus
koronát is ekkor alakították a mai tízágúra, melyet cseh gránátok, színtelen kvarc és
üveg díszítenek. A herma nyakában függő ezüst kürt a 15. századból származik. A
Héderváry-kápolnában van Győr vértanú püspökének, Apor Vilmosnak a sírja is.
{gallery}győrbazhéd.jpg{/gallery}
A Héderváry-kápolna
A székesegyház északi oldalához két sekrestye csatlakozik. A külső sekrestye
egyszerűnek tűnő berendezése közt több értékes darab van. A belső sekrestye a
kanonokoké, faragott aranyozott bútorzata a 18. század második felében készült.
Itt van a Bazilika kincstára. A kincstár legértékesebb darabjai: 15. századi
sodronyzománc díszítésű kelyhek, középkori szentségmutatók, II. Rákóczi Ferenc ezüst
kötésű imakönyve, 14. századi elefántcsont triptichonszárny, Bornemissza Pál
erdélyi püspök igazgyöngyökkel kivarrt, drágakövekkel díszített infulája 1550- ből,
Mátyás király által adományozott 15. századi firenzei miseruha.
A székesegyház északi falában kívül római kori kövek találhatók, az északi bejárattól
keletre lévő pillérbe építették be a híres Victoria-oltárt. Felette a székesegyház
történetére vonatkozó bronz dombormű látható, alatta vésett évszám: 1466, mely a
templom gótikus átalakítási munkálatainak kezdetét jelenti.
Forrás: Wikipédia