A váci Nagyboldogasszony-székesegyház
( 14 értékelés )A váci Nagyboldogasszony-székesegyház
A váci székesegyház, hivatalos nevén Nagyboldogasszony-székesegyház a Váci
Egyházmegye központi-, és a Vác-Alsóváros plébánia egyik plébániatemploma.
A székesegyház tervezéséről Eszterházy Károly püspök döntött. Vác ekkor kétpólusú
város volt, egymástól palánkkal elválasztott területen magyarok és németek laktak.
Eszterházy a két városrész határán álló palánkot elbontatta, és itt alakította ki a
Konstantin teret, a dóm későbbi helyét, mely ez időben jóval beépítetlenebb volt, mint
manapság. Az osztrák Franz Anton Pilgramnak adott megbízást a tervezésre, kinek
tervében díszes, későbarokk, kéttornyú templom állt, ami a római Szent Péter-
bazilikához hasonlóan, oszlopos kőkolonáddal csatlakozott volna a téren álló egyházi
intézményekhez, a papneveldéhez és a püspöki palotához, amelyek szintén ebben az
időben épültek.
Később Eszterházyt Egerbe hívták püspöknek, az új váci püspök pedig Migazzi Kristóf
lett, akinek kevésbé tetszettek Pilgram tervei. Az építkezés azonban már megkezdődött
az alapok lerakásával, ezért a püspök az olasz építészt, Isidore Canevalét kérte fel,
hogy az 1761-ben lerakott alapokra tervezzen egy, az eredetinél jóval kevesebb
költséget kívánó székesegyházat. Canevale a korabeli „forradalmi építészetnek”
megfelelően képzelte el az épületet. A művezető Oswald Gáspár piarista szerzetes volt,
aki egyébként a kecskeméti Nagytemplom tervezője is egyben. Az építkezés a jó anyagi
háttér miatt gond nélkül és gyorsan folyt, így 1772-ben sor kerülhetett a felszentelésre.
A belső berendezések 1777-ben készültek el.
A város ünnepélyes terén, a Konsantin téren áll a monumentális székesegyház, mely
épülettömbjével már messziről felhívja magára a figyelmet. Kelet-nyugat tengelyben
épült, kéttornyos főhomlokzata nyugat felé, a Duna irányába néz, amely a városképben
elfoglalt igen kedvező pozícióhoz jelentősen hozzájárul. Maga az épület a forradalmi
építészet talán egyetlen magyarországi példája, mely követőket nem talált. Főleg
klasszicista jegyek figyelhetők meg rajta, de a főhomlokzati oszlopcsoport, az ezek
fölött lévő szobrok, valamint a lanterna még a barokk szellemiségét tükrözi. A
székesegyház méreteit tekintve kiemelkedő: külső hossza 72 méter, szélessége 34
méter, a kupola 55 méter magas. A süveg nélküli, kőbábos korláttal záródó tornyok 38
méter magasak. A homlokzat előtt található, az oszlopokat közrefogó tornyok
háromszintesek, melyek közül az elsőn a lépcsőház, a másodikon a harangok, a
harmadikon pedig a tűzzománc, három és fél méteres számlapú, fekete alapon
aranyozott, római számokkal ellátott, ütős toronyóra foglal helyet. A toronyórát a Rancz
Lajos tulajdonában álló Rancz Első Magyar Toronyóragyár Kft készítette. A főhomlokzat
díszes: hat eltérő ritmusú oszloppár által tartott főpárkányon a dóm titulusai
olvashatóak, felettük Bechert József váci szobrászmester által alkotott apostolszobrok
láthatóak.
A dóm belseje meglepően világos, a katolikus templombelsőkhöz viszonyítva, több
helyen is felfedezhetjük a forradalmi építészet jegyeit. A tér a kórustól a szentély felé
haladva fokozatosan kitágul, majd a szentélynél összeszűkül. Méreteit tekintve 60
méter széles, 28 méter széles, közel 50 méter magas. Összesen mintegy 5000 személy
befogadására alkalmas, az ülőhelyeinek száma 278. A berendezés, illetve a falak freskói
későbarokk stílusban készültek. A kórus, a jelentős hangversenyek hangszeréül szolgáló
orgonával a bejárat felett húzódik, és hat korinthoszi oszlopon nyugszik. Az
orgonakarzat felett borda nélküli keresztboltozat, majd impozáns kupola, diadalív, ismét
keresztboltozat, illetve a szentély fölé boruló félkupola fedi a belsőt. A falakat az egész
teremben korinthoszi féloszlopok kísérik.
A főoltárkép Szűz Mária Szent Erzsébetnél tett látogatását, a vizitációt, a kupolafreskó
pedig a Szentháromság diadalát ábrázolja. Mindkettőt a kor neves művésze, Franz
Anton Maulbertsch alkotta. A szentélykorlát részben a török időkben elpusztult
reneszánsz székesegyházból származó eredeti darabokból készült. A dóm alatt
altemplom húzódik, ahol három csoportban püspökök, kanonokok és világiak
nyugszanak.
Forrás: Wikipédia