A szegedi Dóm
( 16 értékelés )A Szegedi Dóm
1879 tavaszán a nagy árvíz a földdel tette egyenlővé Szeged városát: a házak 95%-a
elpusztult. A következő év őszén a város elöljárói a polgárság nevében ünnepélyes
fogadalmat tettek: hatalmas templomot emelnek Szűz Mária tiszteletére, ha a város
újra felépül. A fogadalom teljesítésére azonban több mint három évtizedet kellett várni.
Az eredeti terveket Schulek Frigyes készítette, forráshiány miatt azonban az igen
ambiciózus terveket egyszerűsíteni kellett, így a Dóm építését a Foerk Ernő-féle tervek
alapján kezdték el 1913-ban.
A Dóm helyén korábban a Szent Demeter templom állt. A régi templomot 1913- ban
kezdték el bontani, ekkor bukkantak rá véletlenül - a torony egyik falába befalazva -
egy gótikus toronyra. A Dömötör toronyról időközben kiderült, hogy alapfalai a 12-13.
századból származnak, tehát ez a torony Szeged városának legrégebbi műemléke; ma
is látható a város felőli torony előtt a Dóm téren.
1914. június 21-én történt meg az ünnepélyes alapkőletétel, ám egy hónappal később a
világháború miatt néhány évre leállt az építkezés. A tornyok alsó harmadánál látható
márványsáv ezt örökíti meg a Szózat szavaival: "Az nem lehet, hogy annyi szív hiába
onta vért 1914-18". A háborút követően csak 1923- ban folytatódhattak tovább az
építési munkálatok. Az ünnepélyes templomszentelésre 1930. október 24-én került sor,
a Csanádi Egyházmegye alapításának 900. évfordulóján.
A templom titulusa: Magyarok Nagyasszonya. Búcsúi ünnepe: október 8.
A szegedi Dóm az egyetlen XX. században épült székesegyház hazánkban. A torony
magassága 81 m, a kupola külső magassága 53,6 m (mindkettőt a földszinti padozattól
mérve). A templom legnagyobb külső hossza 80,8 m, szélessége a kereszthajónál 51 m.
A Dómban található Magyarország 2. legnagyobb harangja, a 86 mázsás (pontosan:
8537 kg) Hősök harangja, illetve Európa egyik legnagyobb templomi orgonája.
A felső-olaszországi neoromán stílusú késő eklektikus templom főhomlokzati
timpanonjának csúcsán egy angyalok által közrefogott kereszt áll. Az alábbi tizenhárom
lépcsőzetesen elhelyezett fülke között a pápaság és a királyság jelképe a két koronás
alak. Az oromzaton egy görög kereszt látható, szárain az evangélisták jelképeivel. A
kereszt alatt helyezkedik el a nagy rózsaablak, tőle jobbra és balra a magyar címer két
mezője. A homlokzat közepén aranyozott mozaikháttér előtt, márványbaldachin alatt áll
a templom titulusának, a Magyarok Védasszonyának márványszobra, Tóth István
szobrászművész munkája. A szobrot két oldalról a tizenkét apostol mozaikképe fogja
körül, melyeket Márton Ferenc tervei alapján Zsellér Imre készített. A képsorozat két
végét az Alfa és az Omega, a görög abc első és utolsó betűje zárja le.
A főbejárat baldachinjának oszlopait egy-egy oroszlánfigura tartja, őrizvén a magyar
koronát és a pápai tiarát. A főkapu két vörösréz szárnyát 12-12 Ó - és Újszövetségi
jelenetet ábrázoló dombormű díszíti. A bejárat mellett jobb oldalon Szent Gellért
szobra áll, a vele szemben elhelyezett szoboralak Kapisztrán Szent Jánost ábrázolja. A
két szélső bejárattól jobbra és balra elhelyezkedő Szent István és Szent László
szobrokat Dávid István készítette. A főkaput hármas oszlop koszorúzza, felette a
Genezáreti-tavi jelenet: Krisztus lecsendesíti a háborgó tengert. A templom két
oldalbejárata a Béke és a háború kapuja, felettük a felirattal: "Venite adoremus" -
"Jöjjetek imádkozni", illetve "Vae victis" - "Jaj a legyőzötteknek".
A templomba lépve rögtön feltűnik a gazdag faldíszítés. A festési munkálatokat Foerk
Ernő irányította, az ő nevéhez fűződik többek között az Országház színtervének
elkészítése is. A figurális, gondosan kimunkált üvegablakok az Országházban szintén
tevékenykedő Róth Miksa művei, a kevésbé díszesek Zsellér Imre műhelyéből kerültek
ki.
A bal oldalon, a mécsesek mögött látható Fadrusz János: Krisztus a keresztfán című
alkotása, melyet 1900-ban adományozott a művész a majdan felépülő templomnak. A
legenda szerint az alkotó önmagát köttette egy keresztfára, majd az így készült
fényképek alapján formázta meg Krisztust. A Fadrusz- kereszttől továbbhaladva,
szintén a bal oldalon találjuk a Szent Gellért oltárt.
Szent Gellért, a velencei származású bencés szerzetes volt a Csanádi Egyházmegye
első püspöke és Szent István király fiának, Szent Imre hercegnek tanítója, nevelője. A
középső szoborfülkén látható Szent Gellért püspök és tanítványa, Szent Imre herceg
szobra, jobb és baloldalon pedig Szent Istváné és Boldog Gizelláé. Az oltár körül Patay
László 1980-ból származó, Szent Gellért életének eseményeit ábrázoló seccóit látjuk.
Továbbsétálva a főoltár körüli teret, az apszist csodálhatjuk meg. A szembemiséző
oltár 1992-ben készült el, az oltárasztal belsejében látható a két Szent Gellért-ereklye:
egy lábszárcsont és egy combcsont, ezeken kívül pedig egy püspöksüveg és egy
pásztorbot felső része. A szentély hátsó részén áll az 1932-ből származó baldachinos
főoltár, melyet az első püspök, Glattfelder Gyula ajándékozott Szegednek. Az oltár
nagyrészt eltakarja Reisch Károly Magyarok védasszonya című freskóját. Följebb Márton
Ferenc híres apszismozaikja, a Szentháromság látható. Felfelé továbbvezetve
tekintetünket megcsodálhatjuk a mennyezeti boltíven található híres "Szögedi Szűrös
Madonna" képet, melynek különlegessége, hogy Márton Ferenc cifra szűrben és szegedi
papucsban ábrázolta Szűz Máriát.
A kétoldalt mellette található falképek, az Utolsó vacsora és a Feltámadás Patay László
munkái 1999-ből. A kupola alatt megállva szemügyre vehetjük Márton Ferenc freskóit,
melyeket a kupola és a kupolát tartó boltívek találkozásánál levő mezőkbe, az
ún. csegelyekbe festett: a négy sarkalatos erény, az erő, a bölcsesség,
a mértékletesség és az igazságosság szimbólumait. A kupola seccóját 2000-ben alkotta
meg Patay László A Szentlélek eljövetele és kiáradása a magyar egyházra címmel.
Ha hátratekintünk, rálátunk a karzatra és az orgonára, mely mintegy 10 000 sípjával
Közép-Európa egyik legnagyobb templomi hangszere.
A Szent Gellért oltárral szemben, a Tisza felőli oldalon találjuk a Szent Kereszt oltárt.
1924 és 1930 között főoltárként is funkcionált. Körülötte szintén Patay-seccókat látunk:
bal oldalon az Angyali üdvözletet és Jézus születését, jobb oldalon a Kánai mennyegzőt
és a vak meggyógyítását ábrázolta a festőművész. Az oltártól jobbra gróf Klebelsberg
Kunó legendás hírű vallás - és közoktatásügyi miniszter síremléke található, Ohmann
Béla műve. (Klebelsberg az altemplomban van eltemetve, sírja közvetlenül ez alatt a
síremlék alatt található.). A padsorok és a síremlék között áll a szentélyorgona
játszóasztala, melyet elsősorban hétköznap és kevésbé ünnepélyes alkalmakkor
használnak, a karzaton található játszóasztal helyett.
A templom két oldalhajójában 2-2 mellékoltárt találunk: Szent László, Szent Erzsébet,
Szent Margit és Szent István oltárait. Az oldalhajó végén, a Tisza felőli torony
földszintjén rendezték be a Segítő Szűz Mária kápolnát, melynek Mária-szobra még az
ősi Szent Demeter templomból származik. Ezzel szemben található a Demeter-kápolna,
melynek névadója a Szent Demeter-oltár domborműve, Ohmann Béla alkotása, a
templom egyik legkiválóbb szobrászati dísze.
A Dóm város felőli tornyában négy harang található: a Lélekharang, a Szent Teréz, a
Magyarok Nagyasszonya és a Szent Imre harang. A Szent Teréz harang nemrég
megrepedt, a helyette öntött új harangot 2003. áprilisában szentelték fel. A
megrongálódott régi Teréz-harang pedig a hátsó padsorok mögött tekinthető meg. A
Dóm legnagyobb harangja, a Hősök harangja, vagy Szent Gellért harang egyedül lakik a
Tisza felőli toronyban. Öntésekor ez volt az ország legnagyobb harangja, ma a
budapesti bazilika 110 mázsás Szent István harangja előzi meg. Hatalmas mérete miatt
egy évben mindössze 7 alkalommal szólal meg: Karácsonykor, Húsvétkor, Pünkösdkor,
az év utolsó napján (hálaadáskor), Szent István király ünnepén, az árvíz és a
világháborúban hősi halált haltak évfordulóján.
Egy különleges, 1,36 gigapixeles fotót tekinthetnek meg a Dómról, ha erre a linkre
kattintanak!
Forrás: dom.szeged.hu