Esztergomi Bazilika

( 17 értékelés )

Esztergomi bazilika

A klasszicista stílusban épült Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási

főszékesegyház a Magyar Katolikus Egyház főszékesegyháza. Külső méreteit tekintve

Magyarország legnagyobb egyházi épülete. Méreteit tekintve Európa negyedik

legnagyobb bazilikája, a római Szent Péter-bazilika (132 m), a londoni Szent Pál-

katedrális (108 m) és a Kölni Dóm (157 m) után. Világviszonylatban a 18. helyen áll.

Építéséhez 1822-ben kezdtek hozzá az esztergomi Várhegyen, a régi királyi vár romjain,

amikor az érsekség visszatért Esztergomba Nagyszombatról, ahová még a török elől

menekült. Az alapkőletételre április 23-án került sor, Szent Adalbert ünnepén.

Rudnay Sándor grandiózus terveivel elhatározta, hogy a magyar Siont teremti meg

a városban, és ismét az ország egyházi központjává teszi Esztergomot. A teljes

Várhegyet betakaró épületegyüttest terveztetett, amelynek makettje ma is

megtekinthető a bazilika kincstárának előterében. Pénz hiányában végül a 

komplexumnak csak egyes részei készültek el: maga a székesegyház, az

Ószeminárium épülete, a Sötétkapu és az érseki palota. Az építkezést a bécsi udvar

nem nézte jó szemmel. Ellenezték és megpróbálták meghiúsítani, hogy Esztergomban

épüljön fel a Habsburg Birodalom legnagyobb temploma, olyan, amilyen még Bécsben

sincs. 1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták

az oldalfalak nagy részét is. Hét évvel később Packh Jánost, az építés vezetőjét

meggyilkolták. A hercegprímás ekkor Hild Józsefre bízta az építkezés vezetését, aki

módosította a terveket, például a keleti homlokzatot, így neki köszönhető a bazilika

végső formája. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az 1848-as

szabadságharcot követően Scitovszky János, az újonnan kinevezett érsek türelmetlenül

sürgette a főtemplom elkészültét. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből

fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így

építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat

tonnás Nagyboldogasszony-harang.

A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor, még jóval a befejezése

előtt. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az

Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt a bemutatásakor.

Forrás: Wikipédia                                                        

Az esztergomi bazilikával kapcsolatban további érdekességeket találhatnak a

http://www.bazilika-esztergom.hu oldalon, az Esztergomi Bazilika és

Főszékesegyházi Kincstár honlapján, valamint a Wikipédiában.