A debreceni Szent Anna-székesegyház
( 10 értékelés )A debreceni Szent Anna-székesegyház
A székesegyház elődjének tekinthetjük azt a kápolnát, amely már a középkorban is a
Szent Anna nevet viselő utca elején állhatott. A XVI.századbeli hitújítási mozgalom
következtében teljesen reformátussá vált Debrecenben katolikus templom, katolikus
egyházközség nem működött.
Az 1715.évi 18.törvénycikkely szerint az 1693 óta szabad királyi város cím
birtoklásáért, amelyet az elbukott Rákóczi-szabadságharc után a város elveszített,
újólag folyamodnia kellett. Az országgyűlés a privilégiumokkal járó címet
megszavazta, de a felsőtábla gróf Csáky Imre váradi püspök, kalocsai érsek
kívánságára ezt egy templom és rendház építésére alkalmas városi telek
átengedéséhez kötötte. A város ki is jelölte az ingatlant a Varga utca és a Szent Anna
utca sarkán. Csáky érsek, mint a templom alapítója, lipóczi Keczer István kanonokot
plébánossá nevezte ki. A városba folyamatosan érkeztek katolikus német bevándorlók,
akik a leendő templom szegényes környékén telepedtek meg, így a katolikus hitélet
megalakulása 1716-ra tehető.
Az érsek szívügyének tekintette a piarista tanítórend városban történő letelepedését
is. Szlopnyay Elek piarista 1719.január 17-én érkezett Debrecenbe, hogy segítsen
Keczer plébánosnak, amíg a piaristák át nem vehetik a tanítás mellett az
egyházközség vezetését is. Az iskolai oktatást 1721-ben kezdték meg 50 tanulóval.
Internátus létesítésére nagyösszegű alapítványt tett Bakó kanonok, de érkeztek
összegek nemesi családoktól is, melyek fiaikat itt neveltették.
A templomépítés költségeit nagyrészt gróf Csáky Imre viselte. Megbízásából az
alapkövet 1721.július 27-én Szent Anna névünnepén Kébeli Mihály címzetes püspök
helyezte el. Az építőmester a neves egri lakos, Johannes Babtista Carlone volt, egri
műhelyének csaknem valamennyi tagját magával hozta, és egri lakosok voltak a
kőfaragók is.
A szentély alapkövét Csáky érsek tette le 1724.május 15-én. Ekkor már felépült a
templom hajója, a kápolnák, és a tornyok a főpárkány magasságában. Az építkezést
átmenetileg megakaszotta egy kitört tűz (1727), a helyreállítást követően folytatatták
a munkát. A templom homlokzatát 1729-ben már vakolták. 1732 tavaszán került a
főbejárat fölé Csáky címere és a tevékenységét megörökítő felirat. Az alapító érsek,
akit a pápa 1717-ben bíborossá kreált, 1732.augusztus 28-án meghalt, testvére gróf
Csáky Miklós váradi püspök egy év múlva a templom kriptájában temette el.
Abban az időben még csak a főoltár állt készen és a bíboros címerével ellátott
Szentháromság oltár. Ez egyben bizonyítéka annak, hogy az oltár még az alapító
életében készült.
1746.május 5-én szentelte fel a templomot a főoltárral együtt Csáky Miklós. További
két oltár is csaknem készen állt. A leckeoldal szentélyhez közeli két kápolna oltára
1746-ban ill. 1753-ban készült el.
1811-ben ismét felszállt a vörös kakas, a hatalmas tűzvészben megsérült a templom
is, Povolny Ferenc az eredeti rajzok alapján helyreállította a sérült főhomlokzatot, és
befejezte az eddig csak a főpárkányig felhúzott homlokzati toronypár építését, amely
45 méter magasságot ért el. 1831-1834 között kicserélték a szószéket és a főoltárt.
Utóbbit egri asztalos mesterek készítették, a meglévő rossz állapotban lévő helyett
készítettek új, szürkére festett retabulumot késő-klasszicista stílusban, amely
egészen 1928-ig állt fenn. Ebbe illesztették be Carl Rahl Szent Anna-festményét.
1872-ben kívül-belül restaurálták a templomot, ekkor díszítették a csupasz
boltozatokat falfestményekkel Huzly Károly prépost-plébános megbízásából. 1926-
megbízták Wälder Gyula építészt, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának vezető
munkatársát a templom felújítási terveinek elkészítésével. Wälder munkásságára
jellemző, hogy a legapróbb részletekre is kiterjedően igényes volt; az általa
alkalmazott neobarokk formákat és az épület funkcionalitását összhangba tudta
hozni. Az építész a homlokzat előtt lépcsőzetes teraszt alakított ki, amely fokozta a
monumentális hatást. A főbejárat két oldalán azonos színvonalú mellékbejáratot
létesített a korábbi szoborfülkék helyén. A bejáratok fölé jelzésszerű, kis mélységű
szoborfülkék kerültek. Ekkor távolították el a homlokzat 12 barokk kőszobrát is,
amelyekért a piaristák 1723-ban 120 forintot fizettek az egri szobrászoknak.
Felújította a templombelsőt is, a külsőnek megfelelő neobarokk stílusban, ez időben
készültek a templom Wälder-féle stukkói, főoltára, szószéke, és Ungváry Sándor
boltozat-festményei. A II.világháború idején Bánáss László prépost-plébános a
kriptában óvóhelyet létesített, a beépített sírhelyeket feltárták, a maradványokat
exhumálták, a tetemeket koporsó nélkül közös sírba temették az altemplom
földjében. A front alatt a légnyomás a templom összes ablakát bezúzta, a
helyreállítással 1946 őszén készültek el.
II.János Pál pápa 1991-es magyarországi tartózkodása során augusztus 18-án
meglátogatta a templomot. A pápa 1993.május 30-án megalapította a Debrecen -
Nyíregyházi Egyházmegyét, amelynek első püspökét, Bosák Nándort 1993.június 15-én
itt, a székesegyházban szentelték föl. Az eseményekről a leckeoldal középső
kápolnájának falán elhelyezett emléktábla és a pápa fej-reliefje tanúskodik.
Az utca vonalába, de kissé hátraléptetve épült kéttornyos templomot toszkán
falpillérek vertikálisan tagolják három részre, melyből a három bejáratot magában
foglaló középrész enyhe kiülésű rizalit. Az övpárkányok pedig horizontálisan osztják
négy részre. A toronytestek földszintjén egy-egy szoborfülke látható, benne Szent
István, ill. Szent Imre XIX.századból származó szobraival.
Az egyenes záródású főbejáratot korinthoszi pilaszter hátteréből kiemelkedő
ugyancsak korinthoszi féloszlop keretezi. Az élénk színezés hangsúlyozza a főbejárat
fontosságát, ráirányítva a figyelmet a kapu fölötti oromzatban elhelyezett bíborosi
címerre, amely és az alatta elhelyezett felirat a templomalapító-építő gróf Csáky Imre
emlékét idézi.
A négy belső pilaszter fejezete fölött egy-egy üres szoborfülke látható.
A főhomlokzat második szintjén, a főbejárat fölötti domború bábos korláttal ellátott
erkély a főpárkányon ülő szintre tereli a figyelmet. Az erkély - oszlopok - bejárat
építészeti megoldása és további azonos stílusjegyek nagyban emlékeztetnek a
kalocsai székesegyház és az Eger-felnémeti templom homlokzati kialakítására, ami
Carlone szerzőségét igazolja.
A harmadik szint oromzata tört ívvel kapcsolódik a tornyokhoz, az oromzati fülkében
Madonna szoborral, a timpanonban Mária és Anna összekapcsolt monogramjával, és M
P O Y betűkkel.
A negyedik szint harangszobájának ablakai fölött toronyórákat helyeztek el. Kereszttel
ellátott, szépvonalú barokk sisak tör felfelé.
Az impozáns, világos főhajó mélyén vonzza a tekintetet a kolostorboltozattal fedett
szentély, benne a magas, díszes főoltárral. A hajó csehsüveg boltozású, két oldalról
három-három oldalkápolna övezi, fölöttük félköríves ablakokkal. A templombelsőt is
megújító Wälder Gyula nagy stílusérzékkel alakította ki a neobarokk berendezést. Az
általa tervezett főoltár retabulumába visszahelyezte az 1937-ben restaurált Rahl-féle
Szent Anna oltárképet, a fölötte lévő két kisebb festmény Ungváry Sándor alkotása. A
predellán balról jobbra haladva a nyugati egyházatyák: Szent Ágoston, Nagy Szent
Gergely pápa, Nagy Szent Leó pápa és Szent Ambrus szobra áll, Markup Béla művei.
Oldalkápolnák (a bejárattól kezdve, evangéliumi oldal):
Mindegyik kápolna koporsó alakú stipese és retabuluma fából készült, és az oltárok a
főoltárral párhuzamosan vannak felállítva.
1) Eredetileg Szent Joachim vagy Nepomuki Szent János tiszteletére állították, ma
Lisieuxi Kis Szent Teréz kápolna. Legújabb oltárképén Szent Teréz a Madonna előtt. A
gazdagon díszített oltárasztal (stipes) menzáján csavart oszlopok, a predellán a
barlangban fekvő Szent Rozália szobra, és további két pestis szent, Rókus és
Sebestyén művészi szobrai övezik az oltárképet.
2) Szent József kápolna. Erősen díszített stipes, a két vájatolt oszlop közötti oltárkép
Szent Józsefet, mint asztalost ábrázolja a gyermek Jézussal. Kétoldalt áll Szent János
evangelista és Keresztelő Szent János fából készült szobra.
3) Eredetileg Szentháromság kápolna, ma Jézus Szívének szentelve. Ez a templom
legrégebbi oltára, 1732-ből. A stipes közepén gróf Csáky Imre címere, bíborosi
kalappal és püspöksüveggel. A menzán volutás tabernakulum, ajtaján felhők között
kehely és ostya sugárkoszorúban. Pilaszterek fogják közre az oltárképet, amelyet
Ungváry Sándor festett. A retabulumon egy-egy adoráló angyal.
Leckeoldal:
1) A kápolna oltárépítménye jelenleg hiányzik. A falon függő Istenszeme motívummal
ellátott képkeretű, XIX.századból származó romantikus festményen az Egyiptomba
menekülő Szent Család jelenetet látjuk. A kép alatt fedeles márvány keresztkút. A
hajóhoz közeli pilaszter előtt oltárszerű, tagolt szekrény felső mezejében baldachin
alatt Paduai Szent Antal fából készített szobra áll.
2) A Kalazancai Szent József kápolna oltára négy évvel a piarista rendet alapító szent
boldoggá avatásának napján (1750 május) készült el. Az oltárt a székesegyház
legkvalitásosabb képe díszíti. A képen a szentet szegény és gazdag diákok között
(utóbbiak piros magyar gálaöltözetben) ábrázolta a bécsi mester. A predellán egy-egy
nagyobb angyal-szobor áll.
3) Az Immaculata kápolna oltára hasonlóan az átelleni kápolnában állóhoz fehér-arany
színben játszik. A retabulum nélküli oltár fölött ovális keretben függ a Szeplőtelen
Szüzet ábrázoló oltárkép két kis angyal által közrefogva. A kép körül dekoratívan
elhelyezett barokk, aranyozott faragások díszítik a kápolnát.
A székesegyház irataiban először 1727-ben említik a szószéket, amely az 1811-es
tűzvész során megrongálódott, legközelebb 1831-ben szólnak a számadások egyszerű
szószékről, ez állt a templomban a Wälder-féle restaurálásig.
A freskók Ungváry Sándor és Takács János kvalitásos művei, témáikat az Árpád-házi
szentek életéből vették. A szentély boltozatán Szent Lászlót látjuk, amint vizet
fakaszt a sziklából. A hajó első freskóján Szent István előtt hódolnak a pogány
magyarok. A középső freskón Szent Imre hallgatja nevelője, Szent Gellért tanítását, a
háttérben a pécsi püspök, Szent Mór látható. A következő képen Szent Erzsébet, az
utolsón Szent Margit látható a Nyulak szigetén.
A két világháború harangrekvirálásai miatt a kéttornyú székesegyháznak sajnos csak
egyetlen harangja maradt, az elvitt harangok nem kerültek pótlásra. A Szalézi Szent
Ferenc tiszteletére szentelt, 753 kg-os, 110 cm átmérőjű harang a nyugati toronyban
van elhelyezve. Felirata egyik oldalán: "IN HONOREM SANCTI FRANCISCI SALESII",
másik oldalán: "FUSA PESTINI DIE 16 MENSE JULII ANNO 1831", lejjebb: "FUDIT
HENRICUS EBERHARD PESTINI MDCCCXXXI". Alatta magyarul: "NYOMOK 1345
FONTOT". A debreceni harangok közül ez a legrégebbi. Jármát Pozdech József,
acélállványzatát Szlezák László készítette.
Forrás: templom.hu