A kaposvári székesegyház
( 12 értékelés )A kaposvári Nagyboldogasszony-székesegyház
Kaposvár legnagyobb, de nem legrégebbi temploma, 1993 óta püspöki székhely.
Jelenlegi helye mindig is Kaposvár központja volt, így a város első temploma is itt
épült fel, méghozzá 1702-ben.
Nagyrészt fából készült, fedése is fazsindelyes volt, és hamar pusztulásnak indult.
1736-ban már le is kellett bontani. Ekkor nekiláttak egy nagyobb, új templom
építésének, ez 12 év munka után, 1748-ra készült el. Hossza 34 méter volt, tornyának
magassága 35,47 méter. Eredetileg a Szentháromságról kapta a nevét, később
Nagyboldogasszonyra változtatták. Ezt a nevet ma is viseli a templom, holott az
épület már nem az eredeti. Ugyanis 1885-re elhatározták, hogy még újabb, még
nagyobb templomot építenek ide.
1885 húsvétjának keddjén kezdődött meg a régi templom bontása, és azonnal neki is
láttak az új építésének. Tervezője Tandor Ottó budapesti egyetemi tanár, építői
nagyrészt kaposvári mesterek voltak. Rengeteg adományt gyűjtöttek az építéshez,
köszönhetően Ujváry Ferenc plébánosnak. Jelentős mértékben járult hozzá a
költségekhez Markovics János veszprémi kanonok, aki Kaposváron született. A
templom 1886-ra készült el.
A szomszédos plébánia kertjében ma is áll az a kőkereszt, ami előtt az építkezés
alatti szentmiséket tartották, és a kereszt felirata ezt a tényt el is meséli nekünk.
1916-ban régi harangjait beolvasztották, és fegyvergyártáshoz használták fel őket.
Csak 1924-ben kapott új harangokat, melyek ma is megvannak. Nevük és zárójelben
tömegük (kg-ban) sorban: Nagyboldogasszony (1434), Szent József (855), Szent
István (414) és Szent László (253,3).
Az új templom neoromán és neogótikus elemeket tartalmaz. Külső színe először
sötétkék és sötétszürke volt, 1935-ben kezdték újrafestését, két évvel később készült
a bejárat fölötti festmény is: Leszkovszky György munkája, melyen a plébános, a
polgármester és a város népe Krisztusnak és Boldogasszonynak ajánlja fel a
templomot.
1938-ban ünnepelték Szent István évét, ekkor országszerte rengeteg emlékművet és
szobrot kapott a király. Köztük Kaposváron is: ekkor helyezték el a templom külső
falán a Szent István díszkutat (Bory Jenő műve).
A templom belsejében található műalkotások közül legértékesebb a még a második
templom idejéből származó Madonna-szobor. A főoltár szürke és fehér márványból
készült. A többi kincs sokkal újabb: a jobb oldali mellékhajó carrarai márványból
készült Immaculata-szobra és a bal hajó Szent József-szobra 1928-ból való, az
ugyanitt álló Szent Antal szobor pedig 1940-ből. Mindhármat Bory Jenő készítette.
Brandceisz János is több szép alkotással járult hozzá a székesegyház belső terének
díszítéséhez: először is a bal oldali mellékkápolna Jézus Szíve-oltárát (pettaui
márványból), valamint a carrarai márvány szenteltvíztartókat.
A templomon kívül két műemlékszobor is áll: egy Nepomuki Szent Jánost ábrázoló
(1742-ből) és egy Mária-oszlop (1770), közismertebb nevén a toponári rokokó
Madonna. Ezt Toponárról telepítették át ide 1974-ben.
Ezenkívül egy kis időjárás-jelző "házikó" is van a templom mellett, melyet 1913-ban
állított a Kaposvári Szépítő Egyesület.
A XX.század végén ismét új színt kapott a templom: az addigi sárgás szín helyett ma
már halványabb, vajszínű. 2003-ban a Kossuth teret dísztérré alakították, ekkor
szökőkutak épültek a templom mellé. Érdekességként megemlítem, hogy ez a
templom volt Kaposvár épületei közül az első, ami bekerült a Google Föld 3-dimenziós
épületei közé.
Még sok értékes információhoz juthatnak a székesegyházról, ha ide kattintanak!
Forrás: muemlekem.hu