A bruggei Szent Vér-bazilika
( 14 értékelés )A bruggei Szent Vér-bazilika
A Szent Vér-bazilika Brugge világörökségi belvárosának ősi katolikus temploma,
amely 1923-ban kapta meg a bazilika (basilica minor) egyházi rangot. Brugge
óvárosának ma Burgnak (vár) nevezett részén Flandria első grófja, Vaskarú Baldwinn
862-ben egy erődítményt épített a normannok betörései ellen. Ennek délnyugati
sarkában épült fel a XII.században a Nagy Szent Vazul-kápolna, ismertebb nevén a
Szent Vér-templom.
Elzászi Thierry gróf 1134-ben a rezidenciája mellett egy kettős, altemplomból és
felső templomból álló kápolnát építtetett, ami 1157-re készült el teljesen, a kor
román stílusában. A kápolnát Nagy Szent Vazul tiszteletére szentelték fel.
1134-ben Elzászi Thierry gróf újabb keresztes hadjáratra indult a II. keresztes
hadjárat keretében. A hagyomány szerint 1150. április 7-én tért haza a Szent Vér
ereklyéjével, amit a felső kápolnában helyeztek el. A templom felső részét a XVI.
században gót stílusban újították meg. A francia forradalom idején az épület e
részét lerombolták. A XIX.században neogótikus stílusban építették újjá.
A Szent Vér-kápolna
Az épület felső részében elhelyezkedő tulajdonképpeni templomot nevezik Szent
Vér-kápolnának is. Eredetileg ez is román stílusban épült, de már a XV.század
végén átépítették gót stílusban, majd a francia forradalom pusztításai után 1823-
ban. Csak a Szent Vér-ereklyét őrző oldalkápolnába nyíló boltívek őrzik az eredeti
román stílust.
A XIX.század folyamán további átépítések során kapta a templom mai neogótikus
formáját és jellegzetes dekorációit, falának díszítését. A festettüveg-ablakokat is
ebben az időszakban kellett újraalkotni, mert azokat is leszerelték a francia
forradalom idején - egy részük Londonba került és ma a Viktória és Albert
Múzeumban látható.
A glóbuszt formázó szószéket 1728-ban alkotta a bruggei Henry Pulinckx, a Biblia
alapján: Menjetek a világba és hirdessétek az igét. (Márk 16,15).
Az oltár mögötti falfestmény 1905-ben készült. Felső részén a vérét hullató
Krisztust ábrázolja, a háttérben Betlehem és Jeruzsálem városával. A kép alsó része
az ereklye útját mutatja be Jeruzsálemtől Bruggéig: baloldalt I.Thierry flamand gróf
átveszi az ereklyét III. Balduin jeruzsálemi királytól, jobbra, a grófnővel együtt
térdelve, átnyújtja azt a káplánnak.
A magas oltárt az utolsó vacsorát ábrázoló alabástrom dombormű díszíti a XVII.
századból. A bazilika rangját jelképező attribútumok, a tintinnabulum, azaz a kis
körmeneti harang és az umbraculum, a sárga és vörös selyemből készült napernyő
az oltár mellett láthatóak.
Az ereklyét őrző mellékkápolna
A kissé szabálytalan alaprajzú főhajó mellett, a román boltívekkel elhatárolt
viszonylag nagy méretű mellékhajóban helyezték el magát a Szent Vér-relikviát.
Nagy tabernákulum takarja el, a helyi ezüstműves, François Ryelandt alkotása.
Minden pénteken bemutatják a híveknek a mellékhajó fehér márvány trónusán.
A rokokó stílusú, ugyancsak fehér márvány oltárt Henry Pulinckx tervezte. A rajta
álló három méteres ezüst feszület 1767-1781 között készült.
A Szent Vér ereklyéje
A Biblia maga nem említi Krisztus vérének megőrzését, de az apokrif iratok egyike
szerint Arimathiai József a Szent Grál kelyhében felfogta a szent vért. Bár a legenda
szerint az ereklyét a XII.század derekán hozták Bruggébe, kutatások nem találták
nyomát helyi említésének 1250 előttről. Az ereklye a valóságban minden
valószínűség szerint Bizáncból származik és a városnak a negyedik kereszteshadjárat
során, 1204-ben történt kirablása során került a keresztesek kezébe, akkor, amikor I.
Balduin, Flandria grófja, keresztes lovag lett – két évre – Bizánc latin császára.
Modern kutatások szerint a hegyikristályból készült tartály a XI., vagy XII.századra
datálható. Bruggébe érkezése óta soha nem nyitották ki. Magát a fiolát egy
üvegablakos aranyhengerben helyezték el, amelyre a "MCCCLXXXVIII die III maii"
dátumot (1388. május 3.) vésték.
A körmenet
A Szent Vér-ereklye a XIII.század második felében messze földön híressé tette a
várost, hiszen Krisztus vérének tisztelete a katolikus szertartások központi eleme
(misebor). Már 1303-ban rendszeressé tették az ereklye körmeneten történő
bemutatását is. Az 1303. májusi körmenet aktualitását az adta, hogy hálát adtak
az egy évvel korábbi, a franciák elleni városi felkelés sikeréért. A körmenetet azóta
is rendszeresen Urunk mennybemenetelének napján rendezik meg és ez mindmáig
az egyik legnagyobb egyházi ünnepség Belgiumban.
A körmeneten használt ereklyehordozó a bazilika múzeumában látható. A 30 kg-os
kegytárgyat Jan Crabbe helyi aranyműves készítette 1617-ben aranyból és
ezüstből; több mint 100 drágakövet vett igénybe díszítéséhez.
A bazilika honlapja ide kattintva érhető el!
Forrás: Wikipédia