A betlehemi Születés Bazilikája
( 15 értékelés )A betlehemi Születés Bazilikája
Közeledik Karácsony, Krisztus Urunk születésének ünnepe! Így természetesnek
tartottam, hogy a világ bazilikáit bemutató sorozat decemberi darabja a Betlehem
városában található Születés Templomáról szóljon. Kérem, ismerjék meg ezt a sok
hányattatáson keresztülment, sajnos, a mai napig ellentmondásokkal övezett
csodálatos bazilikát!
Betlehem városa 777 méter magasan fekszik a tenger színe fölött, ezért nagyon
kellemes az éghajlata. Betlehem városa két halmon épült, amelyek szőlővel, olajfákkal
ültetett teraszokban szállnak alá a völgyekbe. A nyugati halom a magasabb, ezen épült
a bibliai Betlehem. A keleti halom alacsonyabb, de szélesebb, ezen található a Születés
Bazilikája.
Betlehem nevének jelentése: Lahamu háza. Később héber szóként használva "kenyér
házá"-nak fordították. Ősi város, már a pátriárkák történetében találkozunk vele. Később
főképpen Dávid király története kapcsolódik a városhoz, aki itt legeltette nyáját, itt írta
szép zsoltárait. Itt kente fel királlyá Sámuel próféta, innen hívta el az Úr, hogy népének
pásztora, legnagyobb királya legyen.
A próféták - főképpen Mikeás - jövendölése szerint Betlehemből származik majd a
Messiás. Lukács evangéliuma szerint a Dávid családjából származó Mária és József
Betlehembe jönnek Názáretből, amikor Augustus császár népszámlálást rendel el
birodalmában. Így született Jézus Betlehemben, a városon kívüli barlangistállóban.
Ezt a barlangot a keresztények mindig szent helynek tartották, és féltve őrizték
emlékét az üldözések idején is. Amikor a keresztények szabadságot kaptak, Nagy
Konstantin édesanyja, Szent Ilona fényes templomokat építtetett a Szentföldön.
Ekkor emelte a születés barlangja fölé a nagy bazilikát, amely ma a kereszténység egyik
legrégibb temploma. Ezért magán viseli évszázadok küzdelmes történetének nyomait.
Eltűntek a nagy bejárati kapuk, a homlokzatán lévő mozaikok, amelyek a napkeleti
királyokat ábrázolták. Amikor a perzsák 614- ben az egész Szentföldet feldúlták,
templomait lerombolták, a Születés bazilikája csodával határos módon megmaradt. A
hagyomány úgy tudja, hogy a perzsák a napkeleti király öltözetében felismerték saját
népük történetét, és megkímélték a bazilikát.
A keresztények mindenkor nagy áhítattal keresik fel ezt az ősi bazilikát. Az előtte
lévő teret Jászol térnek nevezik. Az éjféli szentmisén ezen a téren vesznek részt
a hívek, mert a Szent Katalin-templomba csak a papság és nagyon kisszámú hívő
fér be. Maga a bazilika valóságos erődnek tűnik. Mindkét oldalról kolostorok veszik körül.
Jobb felől a görögök és az örmények kolostora, bal felől pedig a ferencesek kolostora és
vendégháza található. (Ezeket a kolostorokat zarándokok vagy turisták nem
látogathatják). A templom bejárata előtt volt az átrium, s innen három nagy ajtó
vezetett a narthexbe (előcsarnokba). A két szélső ajtót már régen befalazták, s a
középsőn is csak egész alacsony nyílást hagytak, ezért csak meghajolva lehet bemenni
rajta. Nagyon szép a hozzá fűzött "lelki magyarázat":
Isten Fia megalázta magát, amikor emberré lett, aki belép az ő templomába, szintén
alázza meg magát, hajtsa meg a fejét. Az alacsony bejárati kapu azt akarta
megakadályozni, hogy a törökök ne vezethessék be állataikat a bazilikába.
A csupasz, sötét narthexből egy ajtón át jutunk be az 54 méter hosszú és 26 méter
széles bazilikába, amelyet a négy oszlopsor öt hajóra oszt. A márvány oszlopfők
korinthusi stílusban készültek. Ezek az oszlopok és a padlón csapóajtóval védett
mozaikok emlékeztetnek a régi templom pompájára. Az oszlopsor tetején fagerendázat
húzódik.
A XII. században mozaikokkal és festményekkel díszítették a falakat, de ezekből csak
három maradt ránk, igen rossz állapotban. Ezeket a képeket a Rómával való kibékülés
gondolata sugallta: ebben az időben komolyan tárgyaltak a keleti és nyugati egyház
egyesüléséről, amely azonban nem valósult meg. A főhajó végén bizánci stílusban
épített, gazdagon aranyozott, színpompás ikonosztáz áll. A főoltár és a kereszthajó déli
ága a bizánci, az északi ág az örményeké. (A ferenceseknek - latinoknak - nincs részük a
bazilikában, ezért van az éjféli mise a bazilika mellett épült Szent Katalin-templomban.)
A templom szíve a Születés barlangja. A kórus két oldaláról egy-egy lépcső vezet le a
puha mészkősziklába vájt barlangba, amely majdnem téglalap alakú, 12 méter hosszú
és 3 méter széles. Padlóját és falait szép márványlapok fedik. A sötét barlangot 53
lámpa világítja meg (ezek közül 19 a ferenceseké, ők gondozzák őket, a többit a görög
és örmény szerzetesek). Jézus születésének helyén ezüstcsillag látható a következő
felirattal: Hic de Virgine Maria Jesus Christus natus est (Itt született Jézus Krisztus Szűz
Máriától).
Szent Lukács evangéliuma szerint Mária jászolba fektette az újszülött gyermeket.
A barlang délnyugati részén találjuk három lépcsővel mélyebben a falba vájt jászolt.
Az ezüstlemezzel fedett fajászolt a XII. században Rómába vitték, és ma a Santa Maria
Maggiore-bazilikában található. A jászol mellett van egy oltár, amely a napkeleti bölcsek
emlékére készült. Ők a pogányokat jelképezik, míg a pásztorok a választott nép hű fiait.
A születés barlangja mellett több barlang is található, amelyeket kápolnává alakítottak
át. Az első kápolnát Szent József tiszteletére szentelték, a második barlang az
Aprószentek kápolnája, a harmadik pedig Szent Jeromos cellája volt. A nagy egyházatya
ebben a barlangban élt, és itt fordította le a Szentírást latin nyelvre. Ezekben a
kápolnákban vehetnek részt szentmisén a zarándokok.
Bármikor is látogat el valaki Betlehembe, ott mindig karácsonyt ünnepelhet. Ha
feljövünk a barlangokból, felkereshetjük Szent Katalin templomát, amely egybeépült a
Születés Bazilikájával. Ez Betlehem plébániatemploma, s ebben a templomban tartják
az éjféli szentmisét. Ide - mint említettem - csak a papság fér be, a hívek a téren nagy
képernyőkön követhetik a liturgiát.
A Születés bazilikája történelme során sok viszontagságot látott. 529-ben a
szamaritánusok dúlták föl a templomot. Justinianus császár újra rendbe hozatta a
bazilikát és a kolostorokat. A perzsa inváziót 614-ben átvészelte a templom. A hozzá
fűződő hagyományt már említettük. Csodával határos módon menekült meg a bazilika
1009-ben, Hakim kalifa idejében, aki a Szentföld templomait leromboltatta. Volt idő,
amikor a templom tetőzete teljesen megrongálódott, ezért a freskók és mozaikok szinte
mind elpusztultak.
Forrás: magazin.ujember.katolikus.hu