Az Egri Bazilika

[sigplus] Kritikus hiba: A galéria forrásául szolgáló egerbelső.jpg mappát nem egy alapmappához viszonyított relatív útvonallal adta meg.

Az Egri Bazilika

{gallery}egribazilika.jpg{/gallery}

Az egri főszékesegyház, vagy egri bazilika Eger városának 1831-36 között, Hild

József tervei alapján, klasszicista stílusban épült római katolikus székesegyháza, az egri

érsekség főtemploma. A Pyrker téren áll, dél felől a Törvényház utca, kelet felől az

Eszterházy tér határolja. Helyén már a középkortól templom állt, amely a török idők

alatt mecsetként funkcionált; ezt az 1820-as években lebontották. Az egri Bazilika

építése Pyrker János László érsek nevéhez kötődik, akit I. Ferenc császár 1827-ben

nevezett ki az Egri Főegyházmegye élére.

Pyrker ezt megelőzően velencei pátriárka volt. Világlátottsága és a művészetek iránti

szeretete inspirálta, hogy Hild Józsefet kérje fel a Bazilika épületének megtervezésére.

Fő szándéka az volt, hogy méltó érseki székesegyházat építtessen Egernek. A városba

érkezése óta foglalkoztatta az építés gondolata, mert mint fogalmazott: „az egri érseki

templom alig különbözött egy falusi templomtól”.

{gallery}pyrker.jpg{/gallery}

1831. február 2-án Hild József tervei alapján elkezdődött az egri bazilika építése. A

munkákra Itáliából elhívta Marco Casagrandét, aki – többek között – a szobrokat

készítette a bazilika felvezető lépcsősora mellé. Hat év alatt készült el az épület,

felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyesen. A belső alakítások, az

oltárok kialakítása, a freskók festése azonban még további 120 éven át tartottak. A

bazilika az 1950-es évekre készült el teljesen.

Az egri Bazilika hazánk legnagyobb méretű egyházi építményei közé tartozik. A bejárat

előtti oszlopcsarnokot a római „Pantheon” mintájára készítették. A 17 méteres

korinthoszi oszlopok timpanont tartanak, melyek latin nyelvű felirata: Jöjjetek, imádjuk

az Urat. A timpanon felett a Hit, Remény és Szeretet jelképes alakjai találhatóak.

{gallery}egerhomlokzat.jpg{/gallery}

A templombelső kialakítása jóval több időt vett igénybe, mint az építése. A fő- és

mellékoltárok festményeit, melyek többnyire olasz festőktől származnak, Pyrker saját

magánvagyonából fizette ki.

{gallery}egerbelső.jpg{/gallery}

Pyrker János László 1847-ben hunyt el Bécsben. Szívét az altemplomban a kripta

központi részén temették el kívánsága szerint, mert mint mondotta: „A szív, mely

Egerért dobogott, az legyen az egrieké.”

A nagy mecénás érsek halála után a belső díszítőmunkák megszakításokkal, de tovább

folytatódtak. 1881-ben a szentély jobb oldalán alakították ki a máriapócsi csodatévő

Szűz tiszteletére szentelt Mária-kápolnát, amely ma is búcsújáró hely. A baloldali

mellékhajó végződésében 1893-94 között állították fel Szent Mihály, a város és a

plébánia egykori védőszentjének tiszteletére szentelt carrarai fehér márvány oltárt. A

szentély és a szószék kialakítására 1904-ben került sor. A szentély felőli mennyezeti

freskókat 1910-ben, a kupola és a többi boltozatfreskókat 1950-ben készítették. A

kóruson található nagyorgonát 1863-68 között Bartakovics Béla érsek megbízásából a

salzburgi Ludwig Mooser készítette. Többször felújították, legutóbb 2000-2001-ben, a

jelenlegi orgona 8018 síppal rendelkezik, 5 manuálos és 103 regiszteres.

{gallery}egerorgona.jpg{/gallery}

A főszékesegyház nyugati végén két 54 méteres torony magasodik, melyekben négy

harang lakik. Közülük a legnagyobb a bal oldali toronyban működik, 6015 kg-ot nyom,

ezzel a harmadik legnagyobb harang az országban. A bazilika külső hossza 93 méter,

szélessége 53 méter. A templom külső falán több dombormű található, odabent

további huszonnégy. A főbejárat előtti lépcső mellett négy szobor sorakozik: Szent

István, Szent László, Péter apostol és Pál apostol. 

{gallery}egermise.jpg{/gallery}

Virtuális látogatást tehetnek a bazilikában, ha erre a linkre kattintanak!

http://www.eger-bazilika.plebania.hu/images/bazilika2/index.html

Forrás: Wikipédia és eger2010.hu