A veszprémi Szent Mihály-székesegyház
( 15 értékelés )A Szent Mihály-székesegyház
A veszprémi Szent Mihály-székesegyház a Veszprémi Érsekség főszékesegyháza. A
várban, pontosabban a Szentháromság tér északi oldalán elhelyezkedő, neoromán
stílusú épület két tornya a város számos pontjáról látható. Régészeti leletek utalnak
arra, hogy már a X. században is templom állt a helyén. A pannonhalmi apátság
alapítólevele (1001) tesz elsőként említést a székesegyházról; későbbi oklevelek
rendszeresen hazánk legrégebbi székesegyházának nevezik.
Abban, hogy Veszprém a „királynék városává” vált, minden bizonnyal nagy szerepet
játszott, hogy a székesegyházat a legendák szerint maga Gizella királyné alapította,
vagy legalábbis különös figyelmet szentelt rá. I. István király "Nagy Legendája" így
ír erről:
„Hogy ő, Gizella, Isten tiszteletének csinosításában miképp viselkedett, az Istennek
szolgálók gyülekezetei iránt mily buzgónak s jótevőnek mutatkozott, arról a mai
napig tanúskodnak számos egyház (templom) keresztjei, edényei és csodálatos
mesterséggel készített, vagy szőtt oltári ékességei. Mindenekelőtt pedig a veszprémi
püspökség egyháza, melyet alapkövétől kezdve minden, Isten szolgálatához szükséges
arany- és ezüstneművel és sokféle ruhával fölékesített.”
A templomot Szent Mihály arkangyalnak, a mennyei seregek vezérének tiszteletére
emelték; elnevezésében egyes feltételezések szerint szerepet játszhatott, hogy az
egyházmegye területén komoly harcot igényelt a lakosság keresztény hitre való
áttérítése. (A veszprémi püspökséghez tartozott egyebek mellett Koppány vezér
központja, a mai Somogy megye is.)
A Szent Mihály-székesegyház első ábrázolását a magyar királyok Veszprémben készült –
ma a Nemzeti Múzeumban őrzött – koronázási palástján találjuk: ezen Gizella
királyné egy torony nélküli templomot tart a kezében. I. István uralkodása után a
háromhajós, román stílusú építményt két toronnyal bővítették.
Az 1380-as veszprémi tűzvészt követően a székesegyházat gótikus stílusban
építették újjá, felszentelésére 1400-ban került sor. Ebből a korból származik a még
ma is meglévő altemplom. Az épület följebbi részei a török időkben elpusztultak.
A székesegyház következő megújulása a XVIII. század elejéig váratott magára.
Ekkor a templom barokk külsőt kapott.
A székesegyház belső terét bemutató egyik gömbpanorámát itt tekinthetik meg:
http://www.digicart.hu/vs_photos/krpano/veszprem-szekesegyhaz-ii.html
Végül 1907 és 1910 között Aigner Sándor tervei szerint neoromán stílusban épült
újjá, az épület – feltételezett – eredeti külsejének helyreállítása végett. A gótikus
szentélyt és altemplomot ugyanakkor megőrizték. Az épület üvegablakai a II.
világháború alatt megsemmisültek; a ma láthatók Árkayné Sztehló Lili munkái. 1981-ben
II. János Pál pápa a székesegyházat basilica minor rangra emelte.
A templom főhajóját kazettás síkmennyezet fedi. Az oszlopfőket az Árpád-kori
faragványok mintájára alakították ki az 1907–10 közötti felújítás során. A
mellékhajókban két-két oltár foglal helyet: az északiban (a főbejárattól balra) a
Mária mennybemenetele- és a Szent György-, a déliben (a főbejárattól jobbra) pedig a
Szent Anna- és a Szent Imre-oltár. A templom falképei Szirmay Antal munkái; egyebek
mellett az Árpád-ház szentjeit, valamint Nagy Szent Gergelyt, Nepomuki Szent Jánost,
Hippói Szent Ágostont és a négy evangélistát ábrázolják.
A következő gömbpanorámán további csodák tárulnak fel a székesegyházról:
http://www.digicart.hu/vs_photos/krpano/veszprem-szekesegyhaz-i.html
Az üvegablakokon Szent Istvánt, Szent Margitot, Boldog Ilonát, Gizella királynét,
Szent Józsefet és Szent Gellértet láthatjuk.
A székesegyház Gizella királyné jobb alkarcsontját ereklyeként őrzi.
A gótikus altemplom főtermében helyezték el Bánáss László és Beriszló Péter
veszprémi püspökök sírköveit. Egy innen nyíló kis helyiségben Padányi Bíró Márton
püspök 1762- ben készült barokk síremléke kapott helyet.
Az altemplomot bemutató képsort itt láthatják:
http://www.digicart.hu/vs_photos/krpano/veszprem-szekesegyhaz-altemplom.html
Forrás: Wikipédia
A gömbpanorámák a digicart.hu-ról származnak és Veress Sándor munkáját dicsérik!