A kecskeméti Nagytemplom

( 17 értékelés )

[sigplus] Kritikus hiba: A galéria forrásául szolgáló kecsfőolt.jpg mappát nem egy alapmappához viszonyított relatív útvonallal adta meg.

A kecskeméti Urunk mennybemenetele székesegyház

{gallery}kecs.jpg{/gallery}

A kecskeméti Nagytemplom, hivatalos nevén Urunk mennybemenetele társszékesegyház

Kecskemét város és a Kiskunság legnagyobb temploma. A római katolikus templom 1993

óta a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye társszékesegyháza.

1774 és 1799 között épült Osvald Gáspár, piarista szerzetes tervei szerint, klasszicizáló

későbarokk (copf) stílusban. A kivitelezési munkákat Fischer Boldizsár irányította. A

hajót ekkor még csak zsindellyel fedték. A tetőzet ácsszerkezetét Hausperger Márton

kecskeméti mester készítette. A toronysisak 1803-1806-ban készült. A rajta lévő

rézlemezburkolat 59 mázsát nyom. A torony 1819-ben leégett, s csak 1863-re készült el

mai, igen jó arányú formájában.

Az Óratorony 73 méteres magasságával a város legmagasabb építménye. 35 méter

magasan elhelyezkedő, nyáron látogatható tűzfigyelő erkélyéről páratlan kilátás nyílik a

városra. Óraszerkezete – melyet 1889-ben készített a Johann Manhardt királyi udvari

toronyóragyár – az ország egyik legrégebbi, ma is működő órája, s egyben Magyarország

legnagyobb számlapú toronyórája. Az ez alatti boltíves rácsos ablak mögött ma nem a

harangok laknak, hanem egy fűthető (tűzfigyelő) szoba van berendezve. (A harangok az

erkély alatti téglalap alakú rácsos ablak mögött laknak.) A 242 centiméteres

nagymutatóval rendelkező óra 112 éve kiváló pontossággal jelzi az időt. Az órát

reggelente egy félméteres kulccsal kell felhúzni. Egészen az 1960-as évek végéig ez volt

a város egyetlen köztéri órája.

{gallery}kecsóra.jpg{/gallery}

A székesegyház bejárata fölötti szoborcsoport azt ábrázolja, amint Jézus átadja a

Mennyország kulcsát Szent Péternek. A torony melletti mellvéden a négy evangélista

szobra hívja fel magára a figyelmet. Mindegyikük kezében könyv és íróeszköz van, de

megtalálhatóak egyedi jelvényeik is. Máté: angyal, Márk: oroszlán, Lukács: ökör, János:

sas.

A templom külső falán, a torony alatt három emléktábla található: az 1848–49-es

forradalom és szabadságharcé; az I. világháborúban és a II. világháborúban elveszett

hősöké. A főhomlokzat fülkéiben Szent István és Szent László király, a timpanonban a

Patrona Hungariae (Magyarok Nagyasszonya) domborműve látható.

A timpanonig klasszicista, ión féloszlopok húzódnak. A tornyon a korinthoszi fejezetű

lizénák (szögletes féloszlopok) egészen a sisakig fölnyúlnak. A vörös márvány bejárat és

a timpanon között boltíves ablakot láthatunk.

{gallery}kecsbelül.jpg{/gallery}

A Nagytemplom belseje monumentális, 62 méter hosszú, 25 méter széles, körülbelül 20-

25 méter magas, 22 000 m³ légterű, 6 oldalkápolnával szegélyezett, késő barokk

stílusú, meglehetősen gazdagon díszített tér.

A falfelület díszítményeit Lohr Ferenc, a két mennyezetfreskót, a kupolafreskót, a

szentélyfreskót, illetve a belső tér egyéb bibliai alakjait Roskovics Ignác alkotta meg. A

bejárattól számolva a legelső mennyezetfreskón a kecskeméti Öregtemplom hatalmas

tornyát Mihály és Gábor arkangyal karddal és liliommal őrzi. A középső freskó a város

védőszentjét, Szent Miklóst ábrázolja jellegzetes pásztorbotjával, amint egy öreg

pásztor kecskegidát ajánl fel neki.

{gallery}kecsmik.jpg{/gallery}

Fölöttük Kecskemét címere látható, melyet egy angyal tart. A szentély felőli 

kupolafreskó az eddigi kettőnél jóval nagyobb, 14 méter átmérőjű, magyar szenteket,

királyokat, boldoggá avatottakat ábrázol, amint Máriának, a Magyarok Nagyasszonyának

hódolnak. A freskón jelen vannak: Szent Erzsébet, Szent Margit, Szent Imre, Szent

István, Szent László, Szent Kinga, Boldog Gizella, Szent Adalbert hittérítő, Boldog

Özséb (a pálos rend alapítója), Árpád-házi Boldog Ágnes, Magyarhoni Boldog Ilona,

Boldog Gertrúd, Szent Mór püspök, Boldog János hitvalló, ferences rendi szerzetes, Szent

Gellért, Boldog Asztrik, Magyarhoni Boldog Pál, Szent Kapisztrán, illetve Hunyadi János

serege. A templom belső díszítésének 1894-1900 közötti felújítását Bogyó Pál

apátplébános felkérésére Lohr Ferenc (1871–1946) festőművész tervezte.

A templomban 6 mellékoltár (oldalkápolna) van:

Baloldalt az első Szent Józsefet ábrázolja. A második oltár a templom legszebb és

legértékesebb mellékoltárának számít. Itt látható a Mária képzeletbeli kecskeméti

látogatását megörökítő oltárkép. A kecskemétiek ezt nevezik „Barackvirágos Máriának”.

{gallery}kecsbarack.jpg{/gallery}

A díszes szószék mellett álló, a 7 oltár közül a legrégebbinek számító, a Szent István

oltár. Azt ábrázolja, amint az egyházalapító István felajánlja a szent koronát Máriának.

A jobb oldali oltárok közül a bejárathoz legközelebb áll a Fájdalmas Szűz Anya oltárkép.

A Jézus holttestét ölében tartó Máriát ábrázolja. A középső a Jézus Szíve oltár, míg az

utolsó, a szentélyhez legközelebb eső oldalkápolna oltárfestménye a Péter-Pál oltár.

Pétert és a tőle búcsúzó Pált ábrázolja.

A szentélyt a hajótól elválasztó diadalíven, a két oldalsó oszlopcsarnok végében Szent

Péter és Szent Pál alakját elénk vetítő freskók láthatóak. A sekrestye bejárata fölé a

plébánia régi pecsétjének felnagyított mása került. Baloldalt áll még az 1790-ből

származó szószék, melynek talapzatán gyümölcscsokor van.

A templom leglendületesebb része a szentély és az ott található, 1778-ban festett, 24

m²-es főoltárkép, amely Krisztus mennybemenetelét ábrázolja. Innen ered a templom

titulusa is (Krisztus király mennybemenetele). Az eredeti főoltárképet, mely a

mostanival azonos témájú, Falkoner Ferenc készítette. Most a bejárattól jobbra van

felállítva. A szentély kupoláján lévő, az Apokalipszist ábrázoló freskón az Atyát

megtestesítő figurát láthatjuk. Fölötte pedig a Szentlelket szimbolizáló galamb van.

{gallery}kecsfőolt.jpg{/gallery}

A bejárat felett tág karzat magasodik, mely nemcsak a katolikusoknál megszokott

kórusból áll, hanem két oldalt, az oldalhajók fölött is, nagyjából a templombelső feléig

húzódik. A kórus teljes egészét kitölti a templom méreteihez méltó, hatalmas orgona.

Három manuállal, pedálsorral és 48 regiszterrel rendelkezik . A 3312 sípos orgona

hangversenyek tartására is kiválóan alkalmas.

A templomnak jelenleg három harangja van. A nagyharang a Szentháromság tiszteletére

szentelt, 2483 kilós, átmérője 160 cm, Schaudt András öntötte 1852-ben. A harangnak

különösen gazdag históriája van. Ugyanis a nótában szereplő „kecskeméti Öregtemplom

nagyharangja” 1819. április 2-án tűzvész következtében megolvadt. Ennek emlékére

minden év április 2-án, este fél 9-től 9-ig szólnak a kecskeméti harangok. Külsején latin

nyelvű felirat van, ami magyarul így hangzik: „Amikor április 2-án, azon a gyászos

éjszakán, a toronnyal együtt ez a templom és a város nagy része is elhamvadt a

tűzvészben, én is megsérültem. A tanács és a kecskeméti római katolikus nép, melyet

kellemes hangommal 1694 óta gyönyörködtettem – mivel a balsors először 1819-ben,

majd huszonkilenc évvel később újból megrongált – a kedvező sorsfordulat beálltával,

megnagyobbítva, a Szentháromság tiszteletére újra öntetett 1852-ben”.

{gallery}kecsharang.jpg{/gallery}

A középső harang, az úgynevezett Boldogasszony-harang, 618 kg súlyú, átmérője 105

cm, Walser Ferenc készítette 1929-ben. Feliratának részlete: „Boldogasszony anyánk

oltalmazd hazánkat és városunkat”. Külsején Szűz Mária látható a gyermek Jézussal. Ez

a harang szól delente, a Nándorfehérvári Diadalra emlékeztetve.

Legkisebb harangja a 151 kilós lélekharang, melyet a Szentlélek tiszteletére szenteltek.

Alsó átmérője 65 cm. Ahogy az előbbit, ezt is Walser Ferenc készítette 1929-ben. Rajta

a Szentlélek látható - galamb képében. Feliratának részlete: „Imádkozzunk halandó

testvéreinkért”.

Forrás: Wikipédia