Az esztergomi Bakócz-kápolna

( 14 értékelés )

Az esztergomi Bakócz (Angyali Üdvözlet) -kápolna

A Bakócz-kápolnát Bakócz Tamás érsek a 16. század elején saját sírhelyének építtette

az esztergomi Várhegyen álló középkori Szent Adalbert székesegyház

mellékkápolnájaként. Ez volt a Jagelló-kor egyik legjelentősebb reneszánsz alkotása,

egyben az egyetlen épségben fennmaradt magyar reneszánsz épület.

A Bakócz-kápolnát az újkori műemlékvédelem úttörő vállalkozásának köszönhetően,

közel két évszázaddal ezelőtt áthelyezték, azóta az újonnan felépült Főszékesegyház

részeként csodálhatjuk meg.

Bakócz Tamás Mátyás király halála után irányította az ország bel- és külpolitikáját.

Bíborosként részt vett a II. Gyula pápa által összehívott lateráni zsinaton, amelynek

ideje alatt a pápa meghalt, és Bakócz, noha esélyes volt a pápai trónra, mégsem

nyerte el azt. Nagy vagyon hátrahagyásával halt meg Esztergomban 1521. június 21-

én. (más forrás szerint június 15-én)

Az érsek 1506 és 1511 között emelte a Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére a

kápolnát. Alapkövét személyesen az érsek tette le. A kor művészetének neves

történetírója, Giorgio Vasari leírása szerint a érsek az olasz Andrea Ferruccit kérte fel a

tervek elkészítésével (bár egyesek Giuliano da Sangallo művének tekintik). Az Oltár

1519-ből való, szintén Andrea Ferrucci alkotása. Bakócz érsek a kápolna építésekor

korának itáliai építőművészetéhez mérhetőt kívánt alkotni. Ferrucci mester ezidőtájt a

Firenzei dóm szobrászműhelyében dolgozott, majd később Michelangelo a Medici-

kápolna munkavezetőjéül szerződtette.

Itáliai tervek alapján Ioannes Fiorentinus vezetése alatt kőfaragó műhelyek mesterei

készítették el a kápolna belső terét, süttői vörösmárványból. Az oltár, mely carrarai,

vagy luccai fehérmárványból készült, készen érkezett Itáliából.

A kápolna négyzet alaprajzú, melyet árkádos fülkék bővítenek kereszt alakúvá.

Kupolája nyújtott ellipszis alakú. Eredetileg 24 vasborda tartotta és 96 aranyozott,

illetve ezüstözött, bronzból készült kazetta díszítette. Felülről egy dob alakú építmény

(lanterna) 8 darab kétméteres ablaka adta a megvilágítást. A négyzetes teret az

ellipszis alakú kupolával összekötő, gazdagon díszített csegelyeken négy címer

látható, melyek közül kettő Bakóczé, a harmadik Ulászló királyé, a negyedik Szakhmáry

György érseké.

A karzat felett az alábbi felirat olvasható:

THOMAS BAKOCZ DE ERDEVD CARDINALIS STRIGONIEN(SIS) ALME DEI GENETRICI

MARIE VIRGINI EXTRVXIT ANNO MCCCCCVII (magyarul: Erdődi Bakócz Tamás

esztergomi bíboros Isten anyjának, Szűz Máriának épített kegyelettel az 1507. évben.)

Az oltár felépítése négyszintes. A lábazat az átépítés óta eredeti alakjában nem

látszik az elé helyezett oltárasztal (menza) miatt. Felette helyezkedik el a három

nyílású főemelet, benne középen egy Madonna-szobor, a két oldalfülkében pedig

valószínűleg női szentek alakjai álltak. Ezeket a törökök pusztították el. Csak a

középső fülke jobb oldali lizénáján maradt meg egy megcsonkított dombormű: Bakócz

Tamás érseknek a Madonnához könyörgő térdeplő alakja. Az oldalsó fülkékbe később

Szent István és Szent László szobrait helyezték, melyek Pietro della Vedova munkái.

A harmadik emelet sávjában az evangélisták domborművei láthatók. Az oltár fölé

félköríves, domborművekkel díszített oromzat magasodott. Középen az angyali

üdvözlet márvány reliefje, két oldalt térdeplő angyalok alakjai díszítették. Sajnos, a

török időkben széttört elemet nem pótolták ki, így egységét vesztve zárja az alkotást.

Tovább rontja az eredeti hatást, hogy az oltárt lépcsős emelvényre helyezték, így az

oltár főpárkánya már nem igazodik a kápolna főpárkányához. A felső íves lezárás is

bántón felcsúszott a boltozathoz.

A kápolna csodával határos módon túlélte a török helyi, 130 éves uralmát. A Szent

Adalbert székesegyház az 1543-as ostrom során jelentősen megsérült.  A törökök

A Bazilika sokáig húzódó újjáépítése során feltétlenül meg akarták menteni ezt a

ragyogó műalkotást. 1823-ban Rudnay Sándor érsek Packh János építészt bízta meg a

feladattal, hogy az eltérő tájolású, 11 méterrel mélyebbre kerülő székesegyházhoz

hozzáillessze a kápolnát. Packh a vörösmárvány kápolnabelsőt 1600 darabra

fűrészeltette, megszámoztatta és oldalkápolnaként beépítette az új székesegyházba.

Az átépítés előzmény nélküli, különleges feladatát fél év alatt végezték el. A kápolnát

180°-al elforgatták, és a bejáratát áthelyezték a szemközti oldalra, aminek

köszönhetően némileg sérült az eredeti művészi koncepció is. Ez volt az első hasonló

jellegű műemlékvédelmi cselekedet Európában. Kigondolásáért és megvalósításáért

feltétlen elismerés illeti Rudnay Sándor érseket és Packh János építészt.

A homlokzati faragványok egyes részei a Bazilika kriptájában láthatóak. Mára a

kápolna díszkivilágítást kapott.

A fentieken kívül még értékes információkhoz juthatnak, ha ide kattintanak!

Forrás: Wikipédia