A hajdúdorogi görög katolikus székesegyház

( 10 értékelés )

A hajdúdorogi Istenszülő Bevezetése a Templomba székesegyház

A hajdúdorogi megyés püspök székesegyháza, és ezáltal a magyar görög katolikus

egyház legrangosabb épülete. A történelmi feljegyzések röviddel Hajdúdorog első

írásos említése után Dorogegyháza névvel írnak a településről. Ez a névválasztás

akkoriban arra utalt, hogy a település templommal rendelkezik.

A mai székesegyház XVII. századi alapokon nyugszik, és története során többször is

átépítették, restaurálták. Legutolsó, teljes körű felújítását 2006-ban fejezték be.

A háromhajós bazilikális elrendezésű templomot X. Piusz pápa 1912-ben emelte

székesegyházi rangra. A többszáz éves múltra visszatekintő katedrális belső terét a

görög katolikus liturgia hagyományai szerint alakították ki. Ennek legszembetűnőbb

eleme a szentélyt a főhajótól elválasztó több mint 200 éves képfal, azaz

ikonosztázion. A 11 méter magasra törő, 54 képből álló ikonosztázion az ország egyik

legértékesebb képfala.

Hajdúdorog lakóinak több mint 80%-a görög katolikus vallású, emiatt a székesegyház

a kilencezer lakosú város mindennapi életében is jelentős szerepet játszik, ünnepek

idején pedig a hagyományok és szokások legfőbb színtere.

A székesegyház kiemelt hagyományai, ünnepei:

A bizánci rítusban az egyházi újév szeptember 1-jével kezdődik, emiatt az Istenszülőt

mélyen tisztelő görög katolikus naptárban Mária születésének napja, szeptember 8-a

az első jelentős ünnepnap, amelyet körmenetekkel ünnepelnek a székesegyházban.

Az egyházi év következő nagy ünnepnapja a székesegyház szempontjából november

21-ére esik. Ez az Istenszülő templomba vezetésének ünnepe, azaz a székesegyház

címünnepe. Minden évben ez a nap a katedrális búcsúnapja, amikor az egyházmegye

több településéről is érkeznek zarándokok Hajdúdorogra.

A bizánci rítus 40 napot ír elő a karácsonyra való felkészülés, a karácsonyt megelőző

böjti időszakra, vagyis az advent jóval hosszabb a görög katolikusoknál.

Hajdúdorogon hagyományosan a püspök gyújtja meg az első adventi gyertyát a város

főterén felállított adventi koszorún a karácsonyt hat héttel megelőző vasárnapon. A

görög katolikus adventi koszorún ezért nem négy, hanem hat gyertya látható.

A hosszas felkészülés után a karácsonyi ünnepségek ugyanúgy az éjféli misével veszik

kezdetüket, mint máshol az országban. Hagyományosan erre a misére érkeznek meg

azok is, akik különböző karácsonyi népszokás szerint járták a várost, hogy a kis Jézus

születéséről hírt vigyenek a családi házakba. Leggyakrabban az úgynevezett

kóringyálással köszöntik a karácsonyt, amikor rokonoknál, ismerősöknél, vagy akár

idegen házakban is karácsonyi dalokat énekelnek a ház lakóinak. A kisebb gyerekek

papírból készült, forgatható karácsonyi csillaggal is kiegészíthetik a kóringyálást. Ezt a

szokást már csillagozásnak nevezik. Természetesen a betlehemezés is népszerű

karácsonyi hagyomány Hajdúdorogon. A gyerekek leggyakrabban a máriapócsi

kegytemplom hasonmását készítik el, és azzal köszöntik a város lakóit. Sajátos

hajdúdorogi népszokás karácsonykor a kecskézés. A fából faragott, mozgatható ajkú

kecskeálarcot leginkább felnőttek öltik magukra. A nehezen elkészíthető maszk miatt

ez a hagyomány fordul elő a legritkábban Hajdúdorogon. Karácsony első napján,

december 25-én a délutáni órákban rendezik meg a Szállást keres a Szent család

elnevezésű körmenetet. A székesegyház elől induló menet élén beöltözött

hajdúdorogiak haladnak. Rendszerint József megy elöl, és egy szamarat vezet,

amelynek hátán Mária ül. Őket követik az angyalok, a három napkeleti bölcs, a

pásztorok hada és persze, a hajdúdorogi hívek. A menet követi a Szent Családot, akik

több útba eső háznál is megállnak a városban, hogy szállást kérjenek. Az első állomás

rendszerint a Városháza, az utolsó pedig a székesegyház, ahol végül befogadják a

szállást kereső családot. A karácsonyi ünnepek alatt a szolea (az ikonosztáz és a

főhajó közötti megemelt tér) bal oldalán egy betlehemet is felállítanak.

Karácsony után, január 6-án tartják Vízkereszt ünnepét. Jézus megkeresztelésének

emléknapján a székesegyház papjai elindulnak megszentelni a város lakóházait. Ez a

hagyományok szerint távol tartja a gonoszt és a balszerencsét a lakástól, és a benne

lakóktól is. Hagyományosan ekkor szedik le a karácsonyfát is.

A székesegyházhoz kötődő leglátványosabb és legjellegzetesebb ünnep vitathatatlanul

a húsvét. A székesegyházban az ünnepet megelőző vasárnap, azaz virágvasárnap

tartják a barkaszentelést arra emlékezve, hogy ezen a napon vonult be Jézus

Jeruzsálembe. A húsvétot megelőző nagyhéten szigorú böjtöt tartanak, és

nagycsütörtökön, Jézus halálának napján elnémulnak a székesegyház harangjai is. A

templomban ekkor hagyományosan felállítják Jézus szimbolikus sírját a szolea bal

oldalán. A Szent sírt az úgynevezett Krisztus-katonák őrzik, egészen a feltámadásig,

azaz a nagycsütörtöki virrasztástól kezdve egészen húsvét vasárnapig. Általában 15

fekete egyenruhás, karddal felfegyverzett katona áll sorfalat a székesegyházban. Ők

vigyáznak a templom értékeire, a hagyományok betartására, és segítik a papság

munkáját is azzal, hogy helyet tartanak fenn számukra a szertartások akadálytalan

elvégzéséhez a húsvéti tömegben. Az egész napos szolgálat nem egyszerű feladat,

emiatt a városban nagy megtiszteltetés a Krisztus-katonák sorai közé állni. Katonának

bármelyik nőtlen, görög katolikus férfi önkéntesen jelentkezhet.

A húsvéti szertartások közül a húsvét vasárnapi pászkaszentelés hagyománya a

leglátványosabb. A hajdúdorogiak már nagycsütörtökön kisütik a szigorú szabályok

alapján készülő pászkát, amelyet a reggeli misére egy kosárban visznek el. A húshoz

készült kalácsfajta, a pászka mellé a kosárban helyet kapnak más szokásos húsvéti

eledelek is, mint a sonka, a tojás, a töltött hús, vagy a bor. A kosarakat a családok a

templomkertben rakják le egymás mellé, a székesegyház épülete körül. A kosarak

hagyományosan a templom azon oldalára kerülnek, amerre az adott család lakik a

városban. A vasárnapi húsvéti mise után a miséző papok a Krisztus-katonákat

követve végigjárják a templomkertbe lerakott pászkasorokat, és megszentelik azokat.

A húsvétot követő időszakban a legtöbb embert megmozdító ünnepség május végén

vagy június elején az elsőáldozás. A 9–10 éves gyermekek ünnepi ruhában áldoznak

elsőként a templomban. Pár héttel az elsőáldozók ünnepe után következik pünkösd,

amikor a székesegyház kertje ad otthont az úgynevezett Hazaváró ünnepségnek. A

hajdúdorogi hazaváró a pünkösdi misék mellett az együttlétről, a főzőversenyekről és

a különböző vallásos színpadi programokról szól.

Az egyházi év legnagyobb ünnepeinek sorát augusztus 15-én Nagyboldogasszony

ünnepe, azaz Szűz Mária elszenderülésének és mennybemenetelének emléknapja

zárja. Mária-nap egykor sokkal nagyobb hangsúlyt kapott az ünnepek között, egészen

1945-ig munkaszüneti nap is volt. A székesegyházban fehérbe öltözött szűz lányok

vitték vállukon körbe az Istenszülő képét a hagyományos Mária-napi körmenetekben.

Ekkor indultak el a zarándokok is a máriapócsi búcsúra.

A fentieken kívül még rengeteg információt és értékes képanyagot találnak, ha ide

kattintanak!

Forrás: Wikipédia