Elsőáldozás 2002

Szalainé Anikó "Az első lakoma"

című élménybeszámolója

Velünk az Úr! 2002. májusi szám

AZ ELSŐ LAKOMA

Lázas készülődés a templomban. Hét, vizsgára és az első gyónásra készülő

gyerek izgalmi állapota felfűti a levegőt. Teljesen elfeledkeznek arról, hogy a

templomban vannak. Csevegnek, kérdeznek, hozzám futnak újabb kérdésekkel. 

József atya közben gyóntatja őket, s a gyóntatószékből kijövő gyorsan

megnyugtatja a még várakozókat: "Az atya mindenben segít!". Így némileg

csökken a gyónás sikertelenségétől való félelem.

A vizsga az első kérdések után már simán ment. Érezték, hogy az atya itt most

nem akar senkinek sem rossz minősítést adni.

Pár mondattal megbeszéljük a holnapi nagy nap legfontosabb eseménysorát.

Pünkösd vasárnap. Az idei év elsőáldozóinak nagy napja. Lassan gyülekeznek a

gyerekek és családtagjaik. A lányok hófehérben, a fiúk elegáns ünneplőben.

Az izgalom ma sem kisebb, de más, mint a tegnapi. Tudják, őket mára hívta meg

Jézus az első ünnepi lakomára. Mire gondolnak? Figyelem az arcukat, s mint a

gyerekeit szerető anya, meghatódom. 

Tudják, hogy a szentségek látható jelek, melyeket Jézus rendelt el azért, hogy

általuk láthatatlan kegyelemben részesülhessenek.

Csendes izgalmukban érződik a Jézussal való első találkozás várakozása. Milyen

lesz először az Oltáriszentséget magukhoz venni? Megéreznek-e valamit a

láthatatlan kegyelemből?

Végre ott állhatnak az oltár előtt, mint kis tanítványok Jézus asztalánál. Az atya

felmutatja a hófehér szentséget.

"Krisztus teste" - és mindegyik kimondja az "Amen"-t, az "elhiszem" feleletet.

Fohászaimmal sietek Jézus felé minden egyes "Amen" hallatára, hogy egyenként

felajánljam őket a láthatatlan kegyelem befogadására és működésére.

Jézusom, tápláld őket, és erősítsd őket hitükben mindenkor. Amen.

Pünkösd

Szeretet Szelleme

Mindenben Minden,

Tölts el Magaddal,

   Így leszek ember!   

/A....a/