Július / Sarlós Boldogasszony ünnepe

Sarlós Boldogasszony ünnepe

Az áldott állapotban lévő Mária ünnepe. A nap hagyományvilága szorosan kapcsolódik

Mária Erzsébetnél tett látogatásának evangéliumi történetéhez. Északi vidékeken ezen

a napon felvirágoztak egy széket és a ház elé tették, hogy ha arra járna a terhes

Mária, legyen hol megpihennie.

Dél- és észak-magyarországi adatok egyaránt tanúsítják a különböző füvek templomi

szenteltetésének szokását Sarlós Boldogasszony ünnepén. Szeged környékén

fodormentát szoktak szenteltetni. Előfordult, hogy búzát is vittek vele együtt. A

megszentelt fodormentát gyógyításra használták. Tettek belőle a halott koporsójába

is.

Sarlós Boldogasszony a szegények és szükségben szenvedők gondviselőjének, a

betegségben és fogságban sínylődők pártfogójának, a halottak oltalmazójának

számított. Ő volt a várandós édesanyák patrónusa. Sok magyar helység népe

választotta templomának védőszentjéül. Ráadásul ünnepe nyárra esett, ezért ezen a

napon sokfelé tartottak templombúcsút. A kegyhelyek búcsúnapjai sorában is előkelő

helyet foglal el Sarlós Boldogasszony ünnepe.

A köztudat általában Péter-Pál ünnepéhez kapcsolja az aratás kezdetét. A nagy munka

elkezdésének kultikus hagyományai azonban jórészt Sarlós Boldogasszony ünnepéhez

kötődnek. Önmagában a magyar fejlődésű Sarlós név is a búza beérésére, az aratásra,

áttételesen pedig asszonyi vegetációs ünnepre utal. Az ünnep eredeti egyházi

elnevezése Mária Erzsébetnél tett látogatásával, a visitatióval volt kapcsolatos.

A szegedi tájon az asszonyok ezen a napon egy keveset arattak sarlóval, hogy a

jószág ne pusztuljon. Ekkor tették a szobába a búzaborona néven emlegetett

összefont kalászcsomót is.

A rábaközi Szil faluban Sarlós Boldogasszony napján volt az aratás jelképes kezdete.

Az aratók misét hallgattak, mialatt szerszámaikat a templom falához támasztották. A

pap megáldotta az aratókat és szerszámaikat. Ezután tiszta ünnepi ruhában vágtak a

búzatáblában egy rendet, majd hazatértek ünnepelni. Másnap fogtak hozzá igazán a

nagy munkához.

Forrás: mek.oszk.hu